Kitől függ a benzin ára?

Az elmúlt időszak történelmi csúcsokat döntögető inflációja miatt az üzemanyagárak kilengéseire is jóval érzékenyebben reagálunk. Milyen meglepetéseket tartogat az autósok számára az ukrajnai háború, és mitől függ, hogy mennyiért is tankolunk az elkövetkező időszakban?

Moszkva Ukrajna elleni agressziója miatt az Európai Unió szigorú gazdasági szankciókkal sújtotta Oroszországot, amelyek között előkelő helyen szerepel a leválás az orosz energiahordozókról. Az oroszok emiatt kénytelenek voltak új piacok után nézni, az orosz tengeri kőolajexport Kínába és Indiába való nagymértékű átirányítását követően pedig ezek az országok egymás között is megosztoztak az olajtípusokon. Kína a könnyebb keverékekre összpontosít, míg India az Ural olajtípust részesíti előnyben, amelyet a Mol-csoport finomítói – köztük a pozsonyi Slovnaft – is importálnak. Ez az utolsó több százezer hordónyi olyan olaj, amely még a Barátság csővezetéken keresztül áramlik. A Mol decemberig mentesül a szankciók alól, ám lobbizik a hosszabbításért.

Európa időközben 80 százalékkal csökkentette az orosz olajimportot. A korábban a Barátság kőolajvezeték északi ágától függő lengyel és német finomítók már nem orosz olajat dolgoznak fel. A Mol-csoport, amely a déli ágat használja, a mentesség és a lassabb diverzifi káció útját választotta, ennek, vagyis az olcsóbb orosz nyersolajnak köszönhetően a finomítói rekordnyereséget értek el. A Slovnaft nyereségét azonban elnyelte a rá kivetett különadó, amiért a finomító az államot akarja perelni.

Ez azonban semmi a pozsonyi finomítót fenyegető újabb veszélyekhez képest. Az árat ugyanis az a piac generálja, amelyen a legnagyobb mennyiségű orosz nyersolajjal kereskednek. Ez pedig jelenleg India. Az S&P Global Commodity Insights, amely több mint egy évszázada szolgáltat referenciaárakat a nyersanyagok számára, máris reagált. Januárban új típust vezetett be az orosz Ural nyersolajra, DAP West Coast India Urals néven. Az erős indiai kereslet ugyanis felhajtja az olaj árát, amely jóval magasabb, mint Európában. Bár a hatályos uniós szankciókkal összhangban a feldolgozott orosz Ural olajtípus aránya csökken, és ez a tendencia folytatódni fog, a százhalombattai Dunai Finomító és a pozsonyi Slovnaft számára még mindig nélkülözhetetlen.

Az európai árak ugyanakkor továbbra is közelednek az indiaiakhoz, ez pedig a Mol extra árréseit is csökkentheti. Ezek már most is alacsonyabbak, mint a múlt év végén, de még mindig többszörösei a néhány évvel ezelőttinek. Ez utóbbi a hosszan tartó piaci visszaesés és a világjárványt követő erőteljes fellendülés együttes eredménye. Az üzemanyag-termelés elérte kapacitásainak a felső határát, amit nem lehet ugrásszerűen növelni; több évet vesz igénybe. Ráadásul a politikai prioritás most a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése, nem pedig a fosszilis tüzelőanyagok további előállítása.

A finomítók magas árrését a kormányok azonnal észrevették, és extra adókkal reagáltak, miközben a finomítók jelentős beruházások előtt állnak a gyártásuk diverzifi kálása, a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése és a zöld üzemanyagokra való átállás miatt. Az olyan vállalatoknak, mint a Slovnaft, ezért most kettős felelősségük van: elegendő fosszilis energiaforrás előteremtése a mának és alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátás biztosítása a jövőnek. Egyrészt a politikusok és a közvélemény arra ösztökéli őket, hogy korlátozzák az üzemanyag-termelést és csökkentsék a kibocsátást, másrészt nőtt az irántuk érzett harag, mert nem volt elég üzemanyag. Nem könnyű azonban átállni egy másik csővezetékből származó másik olajfajtára, és közben fenntartani a kiegyensúlyozott termékportfóliót. A mi érdekünk is, hogy a Slovnaft és a többi finomító ezt a küldetését gyorsan és sikeresen teljesítse, hiszen ettől is függ, mekkora összegért tankolhatunk a szlovákiai és a külföldi töltőállomásokon.

A szerző a Trend gazdasági hetilap munkatársa