Kimúlt a kelta tigris

A zöld sziget 2006-ra a hazai össztermékhez viszonyítva alig 30 százalékra szorította le az államadósságot, most pedig újra a riasztóan magasnak számító 90 százalék felett jár, az idei államháztartási hiány pedig az euróövezetben példa nélküli méretet, 32 százalékot érhet el.
A szigetországot az ezredfordulót követő években valóságos építőipari láz fogta el, az ágazat foglalkoztatta a munkavállalók 13 százalékát, és adta a hazai össztermék egyötödét. A lendületet a bankok bőséges hitelezése biztosította, mígnem kipukkant a teli tüdővel fújt ingatlanlufi. Az ágazat összeomlott, megkezdődtek az elbocsátások, a bankok a nem törlesztett jelzáloghitelek terhe alatt nyögnek (csak az Anglo Irish Bank újbóli feltőkésítése több mint 30 milliárd eurót emészt fel), a lakosság pedig a méregdrága házak megvétele miatt fülig eladósodott.
Mivel az összes érintett fél határozottan tagad, ezért biztosra vehető, hogy lázasan folynak az egyeztetések, az ír mentőcsomag részleteinek kidolgozása. Az Európai Unió a görög pénzügyi dráma tanulságait leszűrve már éberebb, nem szeretné teljes mentőöv-készletét szétosztani. Ha ugyanis a szigetország elmerül a válság okozta hullámverés tajtékzó habjaiban, akkor az eurózóna többi sebezhető tagját, elsősorban Portugáliát és az ugyancsak az ingatlanboom törmelékromjai alatt vergődő Spanyolországot ránthatja magával, miközben a görögök helyzete máig nem javul. A legutóbbi brüsszeli uniós csúcson felmerült az együttesen 750 milliárd eurót mozgósító Európai Pénzügyi Stabilitási Alap működésének meghosszabbítása, amiből megsegítenék a bajba jutottakat. Ha Dublin hivatalosan is kéri a segítséget, akkor Pozsony már nem mondhat nemet, úgy mint Athénnak. Az eurót védő pénzügyi fal felhúzásába Szlovákia 4,4 milliárd euróval száll be, ami az állami költségvetés kiadási oldalának negyedével egyenlő. Vagyis nem mindegy számunkra, hogy miként alakul a nagyra törő, ám elbukó Írország sorsa, arról nem is szólva, hogy a láncreakciót elindító ismételt válság mindig azonnal megtalálja a legsebezhetőbbeket. Ebben az esetben a „pénzügyi szabadságharcát” vívó Orbán-kormány újabb frontvonalat nyithat, a magyar forint megbillenhet. Végezetül a krízis a biztató gazdasági növekedésnek is véget vethet, s kezdhetjük elölről a vergődést.