Ki nevet a végén?

A Smer székházában most lassan feltehetik a kérdést: Kinek a szégyene lesz, ha a Smer helyett Igor Matovič nyeri a választást. Az a Matovič, akit Robert Fico csak nagyszombati futóbolondnak és a „totális felelőtlenség szimbólumának” hív, aki „saját diagnózisával zaklatja a társadalmat”.

Fico háromszoros kormányfőként azzal is támadja Matovičot, hogy semmiféle nemzetközi tapasztalata és tekintélye nincs, külföldön nem is ismerik vagy semmibe veszik. Valóban mulatságos elképzelni ezt a mindenre kapható politikust, amint egyedi politikai stílusát megpróbálja átültetni az uniós kormányfők brüsszeli tanácskozásán és mondjuk megpróbálja elfogadtatni saját költségvetési javaslatait. Mindez akkor válik tényleg valósággá, amikor a választás után Robert Fico ellenzéki képviselő először lesz kénytelen kiejteni a száján, hogy „Igor Matovič kormányfő”, és ismét igazolódik az az nevet, aki utoljára nevet mondás.

Lehet, hogy az OĽaNO vezetője tisztességes ember és a korrupció elleni harc elkötelezett bajnoka, de az is biztos, hogy a legkiszámíthatatlanabb koalíciós partner.

Ezt mindjárt politikai pályája elején bizonyította, tulajdonképpen ezzel kezdte, amikor 2010-ben bejelentette, hogy nem szavazza meg a Radičová-kormány programját, ha nem szerepelnek benne négyfős(!) csoportjának feltételei (akik akkor az SaS listáján jutottak be a parlamentbe). 

Matovič most is ultimátumokat küldözget és egyoldalú feltételeket szab lehetséges koalíciós partnereinek a közös kormányzással kapcsolatban, és már azt is kijelentette, hogy ez a kormányban is így lesz. Ha sikerül megalakítani. Egyszóval minden, amit tesz, az a konstruktív együttműködés és konszenzuskeresés pontos ellentéte, ezek nélkül pedig egy lakógyűlést se lehet megtartani, nemhogy koalícióban kormányozni.

Igor Matovičban van egyfajta skorpió ösztön, mondta róla Alojz Hlina KDH-elnök. Ha olyan a helyzet – szúr. Még akkor is, ha nem akar.

Szúr, támad, titokban feljátssza partnereit, akikkel együtt kellene kormányoznia. Ha kormányfő lenne, még az is megeshet, hogy hazugságvizsgálathoz kötné a miniszteri kinevezéseket, például mindenkinek meg kell válaszolnia azt a kérdést, hogy fogadott-e el valaha bármilyen csúszópénzt vagy elszívott-e egy jointot.

És az sem igaz rá, hogy teljesen következetes, hiszen ő sem indul teljesen tiszta lappal. Ugyanis nagyjából ugyanazért nevezi tolvajnak Matovič Ivo Štefunkót, a PS alelnökét, amiért Fico őt adócsalónak.

Sikerük esetén a jelenlegi ellenzéki pártoknak el kellene viselniük a Matovičcsal való kormányzás nyűgét, a probléma viszont az, hogy épp emiatt bukhat meg a majdani kormány. És ha mondjuk erre két éven belül sor kerülne, akkor mégiscsak Fico lesz az, aki utolsónak nevet.
 

A szerző a Trend kommentátora