Ki fog itt kormányozni?

Ha a Smer, az SNS és Kotlebáék által támogatott – a közvéleménykutatások pártpreferenciára vonatkozó – 50 napos moratórium érvényben lenne, akkor az állampolgárok már január 10-től nem tudhatnák meg a sajtóból, hogy milyen összetételű parlamentre lehet számítani a választás után. A szégyenteljes, antidemokratikus törvénymódosítás hatályát végül, az elnöki vétó megtörése után, az Alkotmánybíróság függesztette fel. Érvényben maradt tehát a 14 napos moratórium, egy közösségi kampány kezdeményezői azonban ezt az időszakot is indokolatlannak tartják. A www.50dni.sk oldalon közösségi finanszírozással összegyűjtöttek négy felmérésre 45 753 eurót, amellyel 147 százalékra teljesítették az előzetesen meghatározott tervet, a megszabott célösszeg 31 000 euró volt. Az aktivisták február 20-án és 26-án a Focus és az AKO ügynökségtől megrendelt 2-2 felmérés eredményeit küldik el a közösségi finanszírozás támogatóinak. Ezt az eljárást nem tiltja a törvény, tehát az állampolgárok egy csoportja ugyanazon információk birtokában lesz, mint a politikusok.

Az első, nagyobb csodálkozást kiváltó felmérés eredményeit 2020-ban az AKO-ügynökség jelentette meg. Miközben a szlovákiai magyar szavazók a Híd és az MKÖ versengésére összpontosítanak, érdemes nagyobb figyelmet szentelni a szlovák pártok esélyeinek, hiszen a nagyobb parlamenti pártok politikája döntően befolyásolja az ország jövőjét és a szlovákiai magyarok boldogulását, mindennapi életét.

A Smer támogatottsága tovább csökken, 17,7 százalékot mértek a legesélyesebb pártnak – Zuzana Čaputová köztársasági elnök azt nyilatkozta pár napja, hogy a választás győztesét bízza meg a kormányalakítással, tiszteletben tartva a szavazók döntését. A legnagyobb meglepetés a felmérésben talán az, hogy

az ellenzék legerősebb pártja az új néven kampányoló Kotlebáék – Mi Szlovákiánk Néppárt 11,7 százalékkal.

A korrupciós botrányaiban és belső viszályaiban fuldokló legerősebb kormánypárt mögött azok a fasiszták erősödnek, akik már jó ideje nagyobb hírverés nélkül járják az országot és telt házas találkozókon ígérik, hogy a honban új rendet szülnek. A stratégiájuk nem az, hogy rögtönzött sajtótájékoztatókon folytatják a szópárbajt, mely során az üzenetek gyorsan elhalnak a médiazajban, hanem a zöld pólós legények személyes találkozókon igyekeznek szorosabbra fűzni a kapcsolatot a választóikkal, amit intenzív kapcsolattartás kísér a közösségi médiában. Az újságíró-gyilkosság óta talajt vesztett kormánykoalíció megfeledkezett a szélsőségek ellen emelt gátról, sőt a Smer több alkalommal kérte Kotlebáék támogatását a parlamentben. Ha február 29-e után egy magát szociáldemokratának tartó párt a fasisztákkal szövetkezik, akkor az uniós pénzcsapok elzárását kockáztatja, és a Kotlebáékkal kötött szövetség brüsszeli szégyenpadra ültetné az országot és elszigetelődéshez vezetne.

Elég felidéznünk Kotlebáék besztercebányai tevékenykedését, hogy tudjuk, mit tennének az ország fontosabb intézményeivel.

Jelen állás szerint az ellenzék demokratikusabb pártjai sem tudnak stabil kormányt alakítani. Vagy az „osztrák minta”, a „fura” kormánykoalíció létrehozása marad (tulajdonképpen a jelenlegi Smer–Híd– SNS-kormány is ilyen), vagy megismételt választás jöhet. A bizonytalanság viszont a szélsőségesek további erősödésének kedvez.