TASR/AP-felvétel
Képes lenne Trump beismerni a vereségét?
Az amerikai elnökjelöltek első vitája előtti napokban egy dolog foglalkoztatott igazán. Vajon komolyan gondolja-e Donald Trump azt, hogy ha vereséget szenved, nem fogadja el a választás eredményét?
És ha ezzel próbálkozna, mi lenne a következmény? Csak nem hagyja az állam, a republikánus párt, és végeredményben a katonaság, hogy ezt megtegye... Enyhén szólva nem nyugtatott meg a vita ezzel kapcsolatban.
A műsort vezető Chris Wallace zárásképpen külön rákérdezett, hogy elfogadja-e a két jelölt a megfigyelők által ellenőrzött választás eredményét. (Mivel levélben is lehet szavazni – némelyik államban egészen a választás napjáig –, lehet, hogy csak több nap elteltével fogjuk tudni a végeredményt.) Trump megkerülte a választ, de megkérdőjelezte a választás legitimitását, híveit a szavazás figyelésére, ellenőrzésére biztatta. Ezt a kérdés feltették neki már párszor, és vagy ugyanez volt a válasza, vagy az, hogy úgyis nyer. Szóval ahogy ezt már Trumptól megszoktuk: vagy ő nyer, vagy csalás az egész. Viszont egyre több embert aggaszt Trumpnak ez az álláspontja. A republikánusok évek óta demokrata csalásokról beszélnek, de erre semmilyen komoly példát nem találni, hiszen működik az ezt kivédeni hivatott rendszer. Eközben maguk a republikánusok sokszor a választókerületek manipulálásával és a szavazás megnehezítésével próbálják befolyásolni az eredményt.
Az elnökválasztás eredményének elutasítása radikálisan destabilizáló lépés lenne. Ha a lakosság jelentős része elveszti a bizalmat a választásban, főleg egy ennyire megosztott politikai helyzetben, akkor válsághelyzetbe kerülhet a demokrácia. Az eredmény megkérdőjelezése óriási káoszt eredményezne, és igazán ijesztő, ha Trump valóban hajlandó ebbe az irányba tolni országát, főleg mert őt támogatja az összes amerikai szélsőjobboldali, fegyveres alakulat és neonáci csoport. Amikor Trumptól azt kérdezték, hogy elhatárolódik-e ezektől a csoportoktól, egy kis értetlenkedés után azt mondta, „lépjenek hátra és legyenek készenlétben”.
Hiába jelenti ki Mitch McConnell, a republikánusok szenátusi többségének vezetője, hogy az esetleges hatalomátadás békésen, rendezetten fog lefolyni, amíg ezt nem szögezi le Trump, csak bátorítja a szélsőséges elemeket.
Már Trump elnöksége elején szállóige lett az „alternatív tények” kifejezés, és azóta is ez jellemzi egész elnöki időszakát. Az elnökjelöltek vitáján is többször szembeszállt a tényekkel és a statisztikai adatokkal, melyeket a moderátor vagy ellenfele, Joe Biden idézett. Arról, hogy a közvélemény-kutatások szerint Biden június óta átlagosan nyolc százalékpont körüli előnnyel megelőzi, nem akar hallani, inkább a saját világában él, és próbálja követőit is ott tartani.
Viszont aki nem veszi szentírásnak Trump szavait, úgy látja, bagoly mondja verébnek... A demokrata jelölt fia, Hunter Biden ellen felhozott korrupciós vád erősebb lenne, ha Trump nem adott volna a fián, Baronon kívül minden más családtagjának politikai posztot. A koronavírus kapcsán pedig Trump arról beszél, annak idején Obama és Biden rosszul kezelte a H1N1-vírust...
Donald Trump szívesen nevezi magát a „rend és törvényesség” jelöltjének, miközben máris a választás legitimitását, a demokrácia alapját támadja. Az az érzésem, ezzel csak azt éri el, hogy az ő egyértelmű elutasításával végződik a választás. A következő napokban kiderül, hogyan és mennyire befolyásolja a közvélemény-kutatások eredményét az elnökjelöltek vitája és az, hogy Trump is elkapta a koronavírust.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.