Járulékos veszteségek

A miniszterelnök tegnap újra tanújelét adta, fogalma sincs arról, hogyan lehetne a foglalkoztatottsági helyzetet javítani. A kormányellenességgel igazán nem vádolható Szakszervezetek Konföderációjával tárgyalva jelezte, kormánya nem veti el a járulékcsökkentés gondolatát. Ez egyelőre még csak egy javaslat, amely nem nyert konkrét formát, de megszokhattuk, amit Robert Fico javasolni szokott, az általában úgy is van. Ám még mielőtt az idén megemelt járulékterhek alatt nyögő kisvállalkozók és cégek gyorsan szürke jövedelmeik kifehérítésébe kezdenének: a miniszterelnök csak a keveset keresőkkel kegyeskedne, javaslata csak az alacsonyabb jövedelmű dolgozókra vonatkozna, akik, lévén alacsony jövedelműek, egyébként is kevesebb járulékot fizetnek. Az intézkedés első ránézésre egy újabb, a proletariátusnak kedvező, balos, demagóg javaslatnak tűnik, szerencsére a miniszterelnök kontextualizálta is nekünk, hogy megérthessük: ettől az intézkedéstől a munkahelyek számának azonnali emelkedését reméli.  Az ötlet akkora melléfogás, mint a diplomás minimálbér, amellyel csak annyit lehet elérni, hogy a McDonalds'-ban dolgozó szabad bölcsészeket kirúgják, és középiskolai végzettségűeket vesznek fel a helyükre, ezt még a szakszervezetek is látják. Közülük is a legharcosabb, az OZ KOVO vezetője, Emil Machyna mondta ki, az ilyen járulékcsökkentés oda vezethet, hogy a jobban keresők elveszthetik állásukat, munkájukat alacsonyabb jövedelmű, így "járulékos" szempontból is olcsóbb munkaerővel fogják elvégeztetni. A kígyó tehát máris saját farkába harap. Ám van valami, ami az átgondolatlanságnál is sokkal zavaróbb e javaslatban, ez pedig az, ahogy Fico és a Smer úgy általában a gazdaságra és a foglalkoztatottságra tekint. Szemükben az ország egy nagy szerelőcsarnok, ahol alacsony végzettségű, keveset kereső munkások robotolnak, akiket a járulékok ilyetén csökkentésével, és a minimálbér emelésével lehet motiválni. A magasan képzett, jól kereső, nyelveket beszélő munkaerő számára továbbra sincs mondanivalójuk. Így nincs mit csodálkozni, ha ők az ország határain túl fognak szerencsét próbálni.