Himnusz és füttyszó

Az Európa-bajnokság előttetek, a fekete sereg mögöttetek! Ez a felirat volt olvasható a Magyarország-Szlovákia labdarúgó Eb-selejtező előtt a magyar B-közép óriási molinóján, miközben a fekete-arany színekbe borult lelátó fölé egy tekintélyt parancsoló, gigantikus Mátyás király emelkedett.

Káprázatos koreográfia volt, olyan, amelynek csodájára járhat egész Európa.

A lenyűgöző látvány azonban már a himnuszoknál háttérbe szorult. A szlovák himnuszt az első taktustól az utolsóig fülsiketítő füttyszó kísérte.

Egy nemzet himnuszát kifütyülni védhetetlen bunkóság, függetlenül attól, mely nemzetekről van szó. Bunkóság volt a szlovák drukkerek részéről is Nagyszombatban, és bunkóság volt a magyar tábortól is a Groupama Arénában. Semmilyen sportszerűtlen cselekedetre nem lehet mentség, hogy valahol, valamikor velünk szemben is sportszerűtlenek és igazságtalanok voltak, legyen szó egy néhány hónappal korábbi futballmeccsről vagy százéves történelmi sérelmekről.

Igenis van különbség egészséges rivalizálás, az ellenfél cukkolása és a gyűlölködés között. Az, hogy a szurkolóik támogatását megköszönő szlovák játékosokat ütemes cigányozás fogadja, szintén egyértelműen az utóbbi kategóriába tartozik.

Az ilyesminek nincs helye a stadionokban. Nem azért, mert az UEFA majd büntetést ad. Egyszerűen azért, mert emberek vagyunk.