Hajnalig tartott a szócsata Medgyessy

Éjszakába, sőt hajnalba nyúlóan vitázott az Országgyűlés az SZDSZ illetve az MDF által kezdeményezett vizsgálóbizottságok felállításáról. Az SZDSZ az 1990 óta kormányzati politikai szerepet betöltő személyek, az előző politikai rendszer állambiztonsági tevékenységében való részvételét, az MDF pedig miniszterelnök titkosszolgálatokkal összefüggő tevékenységének, múltjának tényeit és következményeit vizsgálná.

- Azért van szükség a rendszerváltozást követő kormányok tagjainak átvilágítására, mert a jelenlegi helyzet állandó botrányokkal fenyeget és a gyanú árnyékát vonja a politikai elit köré, amely a lényegét tekintve 1990 óta változatlan - mondta Bőhm András (SZDSZ) kedd este a parlamentben.

Bőhm András kiemelte: bár a múlt egyre kevésbé érdekli az embereket, mégis szükséges, hogy fény derüljön arra, mi az igazság a híresztelésekből. - A rendszerváltás hitelének megőrzése közös felelőssége a patkó mindkét oldalán ülőknek - fogalmazott a képviselő, aki szerint nem lehet megengedni, hogy politikai kalandorok szerencsejátékot űzzenek a történelemmel.

A kormány nevében Hankó Faragó Miklós, az igazságügyi tárca politikai államtitkára támogatásáról biztosította az előterjesztést. Az államtitkár szerint jót tenne a magyar politikai élet presztízsének, ha a felálló vizsgálóbizottság elkerülhetné a méltatlan vitákat és szituációkat.

Mécs Imre (SZDSZ) szerint tiszta lapra van szükség. Elmondta: ha kiderül, hogy voltak beépített emberek, az hozzájárul az elmúlt diktatórikus rendszer teljes annullálásához.

Ezt követően zömében kétperces felszólalásokból álló hosszú vita kezdődött, amelynek középpontjában a Medgyessy-ügy állt. Répássy Róbert (Fidesz) hangsúlyozta: nem a parlament, hanem a miniszterelnök becsületén esett folt, amit most egyesek megpróbálnak elkenni. Szabó Zoltán (MSZP) ellenben azt mondta, tudtával nem esett folt Medgyessy Péter becsületén, de éppen a másik, MDF kezdeményezte vizsgálóbizottság feladata ezt megvizsgálni.

Csáky András (MDF) arról beszélt, hogy a történtektől, a kormányfő személyéről két hete napvilágot látott információtól nem lehet elvonatkoztatni. - Medgyessy Péternek nem válik dicsőségére, hogy bizonyítottan egy diktatórikus gépezet oszlopos tagjaként működött - mondta az ellenzéki képviselő. Hozzáfűzte: az SZDSZ-es beadvány szándéka "A birodalom visszavág", ezért sikeredett felületesre.

Géczi József Alajos (MSZP) felhívta az ellenzéki képviselők figyelmét: 1989. szeptember 18-án azokkal a reformpolitikusokkal kötöttek egyezséget, akik közé Medgyessy Péter is tartozott. Répássy Róbert idézett annak az időközben visszavont, de Medgyessy Péter által aláírt törvényjavaslatnak az indoklásából, amely szerint a diktatúra titkosszolgálatának iratai főszabály szerint nem tekinthetőek államtitoknak. A szintén fideszes Szabó Erika csodálkozását fejezte ki, Géczi József Alajos egykori reformpolitikus miért nincs felháborodva azon, hogy Medgyessy Péter a róla szóló jelentéseket is olvashatta. Géczi József Alajos erre reagálva hangsúlyozta, hogy egy diktatúrában nem mindenki volt diktátor, és még a politika csúcsain is ott voltak a reformerek. Szabó Zoltán hozzáfűzte: abban a rendszerben is lehetett tisztességesen viselkedni.

Wiener György (MSZP) arról beszélt, hogy miközben a Fidesz még a vizsgálóbizottság felállítása előtt megelőlegezi Medgyessy Péter bűnösségét, az előző kormány tíz minisztere, politikai államtitkára volt MSZMP-tag, köztük Járai Zsigmond 1989-90-ben pénzügyminiszter-helyettesként, mellette a volt kancellária-, a külügy- és a belügyminiszter is, valamint az azóta elhunyt Gyuricza Béla volt védelempolitikai államtitkár, aki a Varsói Szerződéshez tartozó ötödik magyar alakulat parancsnoka volt. - Miről beszélünk? - tette fel a kérdést. Szabó Erika arra válaszul azt mondta, a polgári erők soha nem bélyegezték meg a 800 ezer egykori MSZMP-tagot.

Balsai István (MDF) azt hangsúlyozta, hogy Medgyessy Pétert nem a Pénzügyminisztériumban betöltött "kamu állása" miatt kell vizsgálni, mert ott csak fedőtevékenységet végzett. Tóth András szocialista képviselő szerint "a Medgyessy-ügy kapcsán folytatott hecckampány a Fidesz politikai érdekeit szolgálja". - Az a tény, hogy Medgyessy Péter kémelhárítóként öt évig szolgálta a magyar gazdasági és pénzügyi érdekeket, nem ok ennek a kampánynak a folytatására - tette hozzá.

Az MSZP-s Wiener György elmondta: a vizsgálóbizottság célja az, hogy "lássunk tisztán", és hogy kiderüljön, "miként néz ki a múltunk a jelenben". - Nem az a cél, hogy embereket diszkrimináljanak, az a cél, hogy a választók tudják, kire szavaznak - hangsúlyozta.

Répássy Róbert (Fidesz) közölte, hogy nem ellenzik a vizsgálóbizottság felállítását, de ehhez szükségesnek tartják az alkotmány- és törvényellenes rendelkezések kivételét. Rámutatott, hogy a III/III-as csoportfőnökséggel kapcsolatban az átvilágító bírák végeznek vizsgálatot. Véleménye szerint a vizsgálóbizottság elvonná a hatályos törvény alapján működő átvilágító bíráktól a feladatot. Az ellenzéki képviselő azt javasolta, hogy a vizsgálóbizottság a III/III-as ügyosztállyal kapcsolatos vizsgálatokat az átvilágító bírákon keresztül végezze el. Szorgalmazta továbbá, hogy ne vezessenek be új vizsgálati szempontokat, hanem az alkotmányossági szempontból törvényes, az úgynevezett ügynöktörvényben rögzített vizsgálati módszerek alapján járjon majd el a felálló testület.

Tóth András (MSZP) kiemelte: a vizsgálóbizottságnak olyan emberekből kell állnia, akiknek az érintettsége eleve kizárható. - Mintegy 200 ember tevékenységével kapcsolatban kell viszonylag gyors menetben ténymegállapítást elérnie a bizottság nyolc tagjának arról, hogy érintettek voltak-e a III-as főcsoportfőnökségnél - mondta a képviselő, hozzátéve: ez a munka elvégezhető szeptember 30-ig.

Demeter Ervin (Fidesz) szavai szerint csacska szocialista James Bond-sztorikat vett elő a miniszterelnök, amikor beszélnie kellett volna szt-tiszti múltjáról. - Nem az ország szuverenitásán őrködött, hanem egy diktatúra biztonsági szolgálatának volt tagja, a Szovjetunió érdekében - tette hozzá Demeter Ervin. Úgy vélte, Medgyessy Péter emberileg és erkölcsileg egyaránt megbukott, és csak idő kérdése politikai bukása, és lemondása az ország érdeke. Demeter Ervin jelezte: frakciótársával, Répássy Róberttel együtt módosító javaslatokat adnak be az alkotmányossági aggályok megszüntetésére és csak ezek elfogadása esetén szavaznak igennel a vizsgálóbizottság felállítására. - Az igazi megoldást azonban az ügynöktörvény érdemi módosítása jelentené - mondta a volt titokminiszter.