Gyimesi a kapuk előtt

Tegnapelőtt három, báránybőrbe bújt, egymást fényező politikus állt az újságírók és a sajtótájékoztatójukat közvetítő hírtelevízió nézői elé. Igor Matovič azt igyekezett elhitetni velük, hogy pártja, az OĽaNO új politikai kultúrát akar meghonosítani Szlovákiában, ezért minden lényeges eseményről őszintén fog tájékoztatni. Ennek szellemében jelentette be, hogy harag nélkül engedik el a Szövetségbe távozni akaró „Ďurót”. Egy pillanatra levetette ideiglenes álarcát, amikor állítólagos semmittevéséért szúrt oda Bugár Bélának, ami kapásból cáfolható, hiszen ő például döntő érdemeket szerzett a Selye János Egyetem létrehozásában. Michal Šipoš frakcióvezető valójában csak a pártelnök szavait ismételte meg.

Gyimesi három érvvel indokolta a távozását. Nem ért egyet eddigi pártjának kritikátlan ukránpárti politikájával, vagyis Robert Fico és a magyar kormány álláspontjával szimpatizál. Élesen bírálta Eduard Hegert, majd hozzátette: távozásával tiltakozik a királyhelmeci kórház szülészetének tervezett bezárása miatt. Ezt hallgatva sokunkban felmerült a kérdés: eddigi kormánypárti képviselőként mit tett a legalábbis vitatható döntés elhárításáért, s vajon a Szövetségben mit tehetne ezért? Felsorolta a hazai magyarok érdekében elért eredményeit, arról viszont hallgatott, hogy a régóta várt kisebbségi törvényt nem sikerült elfogadni.

Mindenesetre a kocka el van vetve, ahogy Caesar mondta egykor, miután átlépte a Rubicon folyót. Nemrég elsőként Berényi József kezdeményezte – nem kizárt, hogy budapesti sugallatra is – a hazai magyar politikus befogadását a Szövetségbe. Tehát az MKP platformja támogatja ezt a lépést, habár állítólag még köztük sincs teljes egyetértés ebben. Feltehetően ezért is egyeztet ma a platform elnöksége Dunaszerdahelyen. Forró Krisztián úgy véli, hogy minden személynek helye van a Szövetségben, aki a magyarságunkért kíván cselekedni. Az Összefogás álláspontja sem elutasító, ugyanakkor ragaszkodnak ahhoz, hogy a majdani jelöltlistát a három platform illetékesei konszenzussal fogadják el, a végső döntést pedig a párt országos tanácsa hozza meg.

Ezektől eltérő véleményének adott többször is hangot a Híd-platform: Sólymos László közölte, hogy Gyimesi befogadását a Szövetségbe ellenzik, az érintett eddigi politikai és emberi megnyilvánulásai miatt. Rigó Konrád elfogadta ugyan a magyar parlamenti képviselő bocsánatkérését, ezért visszavonta az indulatos és személyiségét súlyosan sértő kijelentése miatt indított polgári pert. Ám hozzátette: ezzel a megkövetéssel csupán a kettőjük közötti ügyet zárta le. A hidas testület véleménye azonban ettől semmit sem változott.

Tegnapelőttől főleg az ő térfelükön pattog az a bizonyos labda. Lehet úgynevezett „B” tervük arra az esetre, ha a konzervatívok megegyeznek Gyimesivel, ami bizonyos. Ha ezek után távoznának – ahogy kilátásba helyezték – a Szövetségből, és valamelyik szlovák párttal, netán a Magyar Fórummal kezdeményeznének tárgyalásokat, szerintem közéleti porondunkon a rövidebbet húznák. Ugyan az MKP-platform sem makulátlan ebben az ügyben, mert az egyesek szerint népszerű, sokak szemében viszont megosztó személy a jelek szerint fontosabb számukra, mint a Szövetség egyik teljes platformja, várhatóan újra a hidasokra süthetik rá a magyar egység szétverőinek bélyegét. Maradt a nagy kérdés: vajon ennyire eltérő értékrendet képviselők megférnek-e egymás mellett ugyanabban a pártban?

A választ alighanem akkor lehet kivajúdni, ha az érintettek minden lépésükkel nemzeti közösségünk érdekeit tartják szem előtt, ha ez nem csak a lózungokban fontos számukra, amiről hamarosan meggyőződhetünk.