Futball a posztmodern korban

Van egy jó meg egy rossz hírem. Melyikkel kezdjem?

Kezdem a rosszal.

Hogyan lehetséges az, hogy még mindig a FIFA, ez a korrupciós ügyekkel terhelt, hitelét vesztett üzleti csoport felügyeli a futballt, s nem egy nonprofit szervezet?

Hogyan lehetséges az, hogy a FIFA, amely a kirekesztés és a faji megkülönböztetés ellen kampányol, eközben saját maga következetesen rekeszti ki a stadionból a szegényeket és a hátrányos szociális helyzetűeket, s változtatja a legnépszerűbb látványsportot egy szűk elit méregdrága szórakozásává?

Hogyan lehetséges az, hogy a FIFA, amely egyik nap még a homofóbia ellen kampányol, másnap mosolyogva ítéli oda a vb-rendezés jogát a homofóbiát törvényszintre emelő Oroszországnak és Katarnak?

Hogyan lehetséges az, hogy az Olaszországot legyőző, s ezzel a FIFA marketingstratégiáját felborító Costa Rica-i válogatottból kettő helyett hét (!) játékost rendelnek be a meccs utáni doppingellenőrzésre?

Hogyan lehetséges az, hogy a FIFA partnercégének jegyüzérkedéssel és 100 millió dolláros csalással vádolt vezetője a hátsó ajtón szökik meg a riói szállodából?

A felsorolás folytatható, bár talán ennyiből is látszik: a FIFA megbukott.

A jó hír viszont az, hogy a futball győzött.

Egy elavult, kiüresedett játékfelfogást felváltott egy dinamikus, gyors, célirányos stílus. Nemcsak a tiki-takát iktatták ki, hanem a catenaccio-szemléletet is. A tudományelméletben ezt nevezik paradigmaváltásnak.

Mert bár az idei világbajnokság legkiemelkedőbb egyéni teljesítményei szinte kivétel nélkül kapusokhoz köthetők (Neuer, Ochoa, Navas, Romero, Howard), a látványos támadófutball a reneszánszát élte. Gondoljunk bele: még az 1990-es világbajnokságon is volt olyan csoport (Angliával, Írországgal, Hollandiával és Egyiptommal), amelynek hat mérkőzésén összesen hét gól született… Most senki sem parkoltatott buszokat a saját tizenhatosára. A trend számokkal is kifejezhető:

* Négy éve 2,3 volt a meccsenkénti gólátlag. Most 2,7.

* Négy éve átlagban 353-szor passzoltak a csapatok egy mérkőzésen. Most 396-szor.

* Négy éve még meccsenként átlagban 54 percig volt játékban a labda. Most 57,6 percig.

* Négy éve a spanyolok 8 rúgott góllal lettek világbajnokok. Most a németek 18-cal.

A futball tett egy apró, de határozott lépést. Szerencsére a jó irányba.

A vébé előtti kérdésre, hogy vajon a topligás csapatokban játszott évi 50-60 tétmeccs után fel lehet-e pörögni a világbajnokságra, egyértelmű választ kaptunk: nem. Láthattuk a kiégett spanyolokat, az elgyötört Céronaldót, a szenvedő Gerrardot, a lassú és körülményes olaszokat. A világ legerősebb bajnokságának tartott Premier League glóriája elhalványult Brazíliában, a vb-díjakra jelölt 16 játékosból egy sem futballozik az angol ligában.

A világbajnokság nagy vesztesei a brazilok. Tizenegy milliárd dollárt költöttek a vébére, s most ott állnak üresen, kifosztva: futball és álmok nélkül. A brazilok nem játszottak jól, a horvátok ellen a játékvezetőnek köszönhették a győzelmet, Mexikóval ikszeltek, a Kamerun elleni meccsük a bundagyanús kategóriába tartozik, Chile ellen mázlijuk volt (Pinilla a 120. percben a keresztlécet találta el), a Kolumbia elleni negyeddöntőn pedig 31 szabálytalanságot követtek el, s az utolsó tíz percben arra rúgták a labdát, amerre álltak. Privát pechjük, hogy a németek éppen ellenük mutatták meg, milyen is a futball posztmodern változata.

Az 1–7 sporttörténeti esemény. A meccs, amelyen kivégezték a brazil válogatottat. „Minden szégyenek szégyene” – írta másnap a Globo Esporte. A brazilok rádöbbentek, hogy többé nem élhetnek meg a múltból, s ha versenyképesek akarnak maradni, le kell számolniuk a mítoszokkal. A brazil futballban teljes újratervezésre van szükség – idén például hat csapatuk indult a Libertadores-kupában, de egy sem jutott be a legjobb négy közé.

[[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"155515","attributes":{"alt":"","author":"","class":"media-image","height":"289","title":"","typeof":"foaf:Image","width":"480"}}]]

A németek nem szégyellték újradefiniálni a futballt, miután 2000-ben még a csoportkörből sem jutottak tovább az Eb-n. Kidolgoztak egy koncepciót, amely az utánpótlás-képzésre fókuszált, szabályozták a tulajdonjogi viszonyokat, és precíz, koncepciózus munkájuk eredményeként ma a Bundesligában szereplő klubok anyagi helyzete rendezett, a német bajnoki meccseken pedig zsúfoltak a lelátók. (Cikkünk erről: Mitől ilyen jó a német foci? Új Szó/Focitipp, 2013. május 28.) Tudományos alapokra helyezték a felkészülést is, saját bevallásuk szerint speciális szoftverprogramjaiknak köszönhetik, hogy a négy évvel ezelőtti vébéhez képest ma már nem 3-4, hanem 1 másodperc alatt megjátsszák a labdát.

Mire fogunk emlékezni a brazíliai világbajnokságból tíz, húsz vagy harminc év múlva? A karneváli hangulatra, Suárez harapására, Costa Rica vitézkedésére. S arra, ahogy a német válogatott futballozni tanította a brazilokat.

Gazdag József

(A cikk lapunk futballmellékletében, a 12 oldalas Focitippben jelent meg.)