Főszerepben Zuzana Čaputová

Zuzana Čaputová az elmúlt évtizedben ügyvédként, valamint a Progresívne Slovensko liberális párt alelnökeként tevékenykedett. 2014-ben lemondott ezekről a tisztségeiről, majd pedig független jelöltként indult a köztársaságielnök-választáson, amelyen a második fordulóban 58,41 százaléknyi voksot kapott. Legyőzte a Smer által állított vetélytársát, Maroš Šefčovičot, az Európai Bizottság egyik alelnökét.

Szlovákia első elnöknője fokozatosan kellő tekintélyt vívott ki közéletünkben. A világjárvány kitörése után a parlamentben és más megnyilvánulásaiban is határozottan bírálta Igor Matovič, majd pedig Eduard Heger kabinetjét. Néhány hónapnyi türelmi időt követően többször is elmarasztalta az akkor még négypárti kormánykoalíció politikai öngyilkosságba torkolló, önző viszálykodásait, az égető társadalmi és gazdasági gondok orvoslásának halogatásait. Többször vétózta meg a törvényhozók elhamarkodott döntéseit. Miután tavaly december 15-én a Heger-kormány megbukott, az elnök asszony jogkörével élve, ultimátumot adott a házelnöknek és a kormányfőnek: ha január végéig nem egyeznek meg a jelenlegi válságból egyetlen kivezető útról, vagyis az előre hozott választás időpontjáról, akkor ideiglenes ügyvezető kormányt nevez ki, és megszünteti a most regnáló kabinet megbízatását. Ezzel a bejelentésével értelmes cselekvésre késztette a hatalmukhoz tíz körömmel ragaszkodó, volt négypárti kormánykoalíció vezetőit, akik e héten minősített többséggel megszavazták az alkotmány módosítását, amivel lehetővé tették a parlamenti képviselők megbízatásának lerövidítését, egyszersmind az előre hozott választás megtartását. Ám a voksolás időpontjáról még nem született egyezség. Az ellenzékiek május végi, esetleg júniusi időpontot javasolnak, Boris Kolláréknak bármelyik idei dátum megfelel, viszont az OĽaNO és Veronika Remišová törpepártja szeptember 30-át szorgalmaz. Ezzel szinte lehetetlen helyzetbe hoznák az új kormányt, amelynek október 15-ig be kellene nyújtania a törvényhozásba a jövő évi költségvetés tervezetét. Ami lehetetlen. Nem kis meglepetésre Čaputová megváltoztatta korábbi véleményét, hiszen eredetileg júniust tartotta az előre hozott választás legjobb időpontjának, néhány napja azonban közölte, hogy az őszi voksolást is elfogadja, ami a parlamenti erőviszonyok ismeretében részben érthető, mégis vitatható hátralépés.

Az államfő jó döntést hozott azzal, hogy az Alkotmánybírósághoz fordul normakontrollt kérve arról, vajon a büntető törvénykönyv hírhedtté vált 363-as cikkelyét önhatalmúan alkalmazó, több ismert politikust a korrupció gyanúja alól felmentő Maroš Žilinka főügyész nem sérti-e az igazságszolgáltató szervek függetlenségét. Az elnök asszonynak a szlovákiai szabadságjogok érvényesítéséért és a jogállamiság hazai megerősítéséért vívott küzdelmét Németországban két kitüntetéssel ismerték el. Idehaza viszont Robert Fico csaknem naponta bőszen támadja, a Smer tavalyi nyitrai nagygyűlésén a Ľuboš Blaha révén felhergelt tömeg alpári jelzőkkel sértegette őt. Ugyanilyen zsigeri gyűlölet árad feléje Igor Matovič boszorkánykonyhájából is.

Zuzana Čaputová az eltelt csaknem négy esztendő során néhányszor hibázott. Legutóbb akkor, amikor a népszavazást az egyik ellenzéki párt öncélú kezdeményezésének nevezte, amiben jórészt igaza volt, viszont neki pártérdekeken felül kell állnia és megnyilvánulnia, ráadásul a referendum a nép fontos megnyilvánulása. Az ellene irányuló nemtelen támadások és néhány tévedése ellenére az államfő továbbra is főszerepet tölthet be a jelenlegi belpolitikai válság mielőbbi rendezésében.