Földgázhiány fenyeget

Ha hosszú és kemény lesz a tél, emberek milliói fognak fázni Európában, ugyanis a magas árak miatt sokakat energetikai szegénység fenyeget. A drága földgáz nemcsak a villany- vagy a fűtésszámlát emeli meg, hanem például a műtrágyagyártás növekvő költségein keresztül az élelmiszer drágulását is gyorsítja.

Az elmúlt évtizedekben megszoktuk, hogy földgázból van elég, annak ellenére, hogy az európai országok döntő többsége importra szorul. Viszont 2021 egyik általánosan visszatérő témája a hiány, és az abból következő áremelkedések. Ebbe a sorba kiválóan illeszkedik a földgáz is, melynek nagykereskedelmi ára történelmi rekordokat döntöget. Míg tavaly augusztusban a holland TTF tőzsdén egy megawattórányi földgáz ára 4,8 euró volt, ma ugyanezért 74 eurót kell fizetni. Igaz, hogy tavaly nyáron a piaci árak a világjárvány miatt sokéves mélypontra süllyedtek, ám a földgáz ára 2021 eleje óta így is több mint a háromszorosára nőtt. Az emelkedés oka rendkívül egyszerű: a piaci kínálat nem tud lépést tartani a földgáz iránti folyamatosan növekvő kereslettel.

A földgáz a fosszilis tüzelőanyagok szupersztárja, mert kevésbé járul hozzá a szén-dioxid-kibocsátáshoz, mint a szén vagy a kőolaj. Aki komolyan gondolja a globális felmelegedés elleni harcot, az a széntüzelésű erőműveket földgázzal helyettesíti. A világgazdaság válság utáni újraéledése Európában is növelte a földgáz utáni keresletet, és a korlátozott kínálat ahhoz vezetett, hogy az európai földgáztározók a tavalyi kemény tél után nem lettek teljesen feltöltve. A helyzetet rontotta az európai szélerőművek termeléskiesése a gyengébb szelek miatt. A hiányzó elektromos energiát régimódi fosszilis üzemanyagokkal kellett helyettesíteni, ami tovább növelte a szén- és földgáztartalékokra nehezedő nyomást. Ráadásul Németország 2022 végéig bezárja utolsó atomerőműveit is, és mivel az így kieső energiát a fenntartható forrásokból nem tudja előteremteni, várhatóan tovább nő a földgáz iránti keresletet.

Európa nagyrészt Oroszországból és Norvégiából szerzi be a földgázt, és ezért a kérdésnek geopolitikai háttere is van. Az elmúlt hónapokban ugyanis éppen Oroszországból érkezett kevesebb földgáz az Ukrajnán át vezető Jamal vezetéken. Biztonsági szakértők szerint Oroszország ezzel nyomást gyakorol az EU-ra, hogy gyorsabban engedélyezze az Északi Áramlat gázvezeték második vonalának üzembe helyezését. Az orosz Gazprom képviselői ezeket a vádakat természetesen visszautasítják, és figyelmeztetik az európaiakat, hogy nehéz helyzetüket elsősorban maguknak köszönhetik, mivel az amerikai cseppfolyós földgázban bíztak, de az amerikai exportőrök inkább a szintén földgázra éhes délkelet-ázsiai országokba szállítanak. Vitathatatlan tény azonban, hogy a Gazprom az elmúlt néhány hónapban nem használta ki a Jamal földgázvezeték teljes kapacitását, és októberre is alacsonyabb kapacitást rendelt.

Norvégia ugyan többletszállítmányokat ígért a gázhiányra készülő európai országoknak, de ez önmagában nem lesz elég arra, hogy a földgáz nagykereskedelmi ára jelentősebben csökkenjen. Több európai ország ezért már azon gondolkodik, hogyan lehetne segíteni az energetikai szegénységgel fenyegetett lakosoknak.

A kérdés Szlovákiában is terítékre került, de kétséges, hogy a már egyébként is jelentős hiánnyal küszködő szlovák költségvetésben van-e forrás a növekvő rezsiköltségek kompenzálására. Nem túl biztató, de amiben jelenleg a leginkább bíznunk kell, az a rövid és enyhe tél. Ellenkező esetben az európai földgázárak tovább folytatják szárnyalásukat.