Fico tovább kísért

A szociális csomag a szlovákiai politikusok számára mindig ugyanolyan végső menedék, mint az alkoholistának egy pohár ital. Bármilyen problémával szembesül az alkoholista, azonnal a pohár után nyúl, azt gondolva, hogy ezzel minden megoldódik. Ugyanezt az észjárást követik a népámító politikusok.

A legnagyobb függőséget e tekintetben Szlovákia sokszoros miniszterelnökénél, Robert Ficónál mutathatták volna ki, ha lett volna ilyen vizsgálaton. Fico futószalagon gyártotta a szociális csomagokat, azt gondolva, hogy tudatlan választói így az összes gazemberségét megbocsájtják. Nos, nem bocsátották meg, így ma az az Igor Matovič ülhet a kormányfői székben, aki Fico legelszántabb bírálója volt, minden egyes szociális csomagért hatalmasat rúgott a volt kormányfőbe, olcsó baloldali populizmussal vádolva őt.

Úgy tűnik azonban, hogy Fico szelleme máig kísért a kormányhivatalban, és mostanra a jelenlegi kormányfőt is megfertőzte.

Tény, hogy Matovič olyan problémákkal találta magát szembe, amelyek legfeljebb az előző kormányfők rémálmaiban jöttek elő: világjárvány, gazdasági összeomlás, csak idén 12 milliárd eurós lyuk a költségvetésben, elégedetlen vállalkozók, egyre több állástalan, nyomorgó családok. A házelnök és az oktatásügyi miniszter plágiumbotránya csak hab a tortán. Mindezt figyelembe véve nem is csodálkozhatunk nagyon, hogy

Matovič szűk négy hónap után máris olyan szociális csomaggal rukkolt elő, amelyért ellenzékiként pokolra küldte volna a kormányt.

E sorok írója nem vitatja a szociális intézkedések jogosságát. Szlovákiában a lakosság a mentalitásából fakadóan nem tud olyan határozottan kiállni az érdekeiért, mint Nyugat-Európában, ahol egy-egy kedvezőtlen intézkedés miatt milliók vonulnak az utcára, és nem félnek összecsapni a rendőrökkel sem. Ezért persze az itteni szakszervezetek is felelősek, amelyek szintén kerülik a konfrontációt. Mindezt figyelembe véve nem csodálkozhatunk, hogy a hazai alkalmazottak jelentős részét éhbérért dolgoztatják, a nyugdíjak alacsonyak, a gyereküket egyedül nevelő szülők nyomorognak, miközben az árak már a nyugat-európai szinthez közelítenek.

Ebben a helyzetben bármilyen plusz jól jön, a probléma csupán az, hogy Ficóhoz hasonlóan Matovič is teljesen idiótának nézi a választóit, akiknek bármit le tud nyomni a torkán. A szerdán bejelentett félmilliárd eurós csomagról azt próbálja elhitetni, hogy ehhez a pénzt a minisztériumok költségvetésének lefaragásával teremtik elő. Magyarul: a saját szájuktól vonják el a falatot, hogy megosszák a néppel. Valójában a legolcsóbb szemfényvesztésről van szó, hiszen csak átcsoportosítják a pénzeket. Például a 13. nyugdíjra a már korábban elfogadottak döntés szerint eredetileg 400 millió eurót szántak volna, amiből most lefaragnak 100 milliót, és máris jut pénz az ingyenes utazásra és gyógyszerekre is. Ugyanez a helyzet a gyerekek utáni adóbónusz növelésével, amely miatt megszüntetik a diákok ingyenes étkeztetését, a szülők így nem nyernek semmit, de még egy kicsit veszítenek is. És ez még csak a felszín, hiszen az egyes intézkedések feltételeit vizsgálva az elkövetkező napokban valószínűleg újabbnál újabb visszásságokra derül fény. Összegzésképpen elmondhatjuk, hogy Matovič még nem süllyedt teljesen Fico szintjére, de már most ugyanúgy könnyen átverhető idiótának tekinti a választóit, mint elődje.