<p>Kedves vezetőink újabb és újabb receptekkel állnak elő, hogyan tudná az állam különböző eszközökkel felpörgetni a gazdaságot és növelni a jólétet. Sorban jönnek az új törvények, rendeletek, adónemek, (nem ortodox) eszközök, csak a várt hatásuk marad el, mert a dolgok nem így működnek.<br /> </p>
Fico, Orbán és kudarcaik
Fico úgy gondolta, hogy ha jókora járulékterhet pakol a szerződéses munkavállalók nyakába, akkor azoknak legalább egy részéből alkalmazott lesz. Most ott tartunk, hogy majdnem 300 ezerrel kevesebb szerződéses van, mint három hónapja, de az alkalmazottak száma nem nőtt, a munkanélküliség viszont igen. Fico meg a szakszervezetek azt is gondolják, hogy ha az állam jobban védi a munkahelyeket, arra kötelezi a cégeket, hogy magasabb fizetést adjanak (kollektív szerződések kiterjesztése), vagy csökkenti a munkaidőt, akkor az embereknek, de minimum a dolgozóknak jobb lesz. De ha ez valóban működik, akkor az állam miért nem tiltja meg a cégeknek azt, hogy bárkit is elbocsássanak. Így nem lenne munkanélküliség. Ha a rövidebb munkaidő nagyobb foglalkoztatottságot jelent, akkor miért csak egy órával akarnak rövidíteni? Ilyen alapon a heti munkaidő két napra csökkenhetne, és megint nem lenne munkanélküliség.
Orbán már többször úgy gondolta, hogy a minimálbér drasztikus emelésével jót tesz az embereknek. De ha ez így működne, akkor miért nem emelik meg a minimálbért 1 millió forintra, hogy aztán minden dolgozó boldog milliomos lehessen? A magyar miniszterelnök gazdasági jobb kezével, a nemzeti bank élére kinevezett Matolcsyval azt is gondolja, hogy a nagy jegybankoktól ellesett trükkel, tudniillik a pénzkínálat növelésével (lényegében pénznyomtatással) felpörgethető a gazdaság, növelhető a jólét. Ha ez így lenne, akkor nemhogy két napot, de semmit sem kéne dolgoznunk, a jegybank kinyomtatná a pénzt, mi meg elköltenénk… De arra nem tetszettek gondolni, hogy ha senki sem dolgozna, ki termelné meg azokat a javakat, amit a pénzért venni akarunk? Valójában, ha a gazdaságba kerülő több pénz ugyanannyi áruval és szolgáltatatással találkozik, akkor nem a jólétet, hanem az árakat növeli. Ez közgazdasági alaptörvény.
Mint ahogy az is, hogy a magasabb adókulcs nem jelent automatikusan magasabb adóbevételt. Ha ez így lenne, akkor elvileg 100%-os adónál lehetne maximalizálni az állami bevételeket. Csakhogy a valóságban ilyen adókulcsnál a bevétel pontosan nulla lenne, mert ki lenne az a hülye, aki azért dolgozna, hogy utána teljes jövedelmét átadja az állam bácsinak. Valójában egy bizonyos szint után a magasabb kulcs már nem növeli a bevételeket, ezt mutatja az ún. Laffer-görbe. Amit a közgazdasági alaptörvényekkel hadilábon álló, azokat állami parancsokkal felülírni akaró Fico- és Orbán-kormányok csak nem akarnak tudomásul venni. Valójában a közjavak (védelem a külső és belső ellenségtől, igazságszolgáltatás) kivételével a több állami beavatkozás többnyire nem növeli, hanem csökkenti a jólétet. Ha ez fordítva lenne, a szocialista államok (ahol az égvilágon mindent az állami bürokraták szabályoznak) sokkal fejlettebbek és gazdagabbak lennének, lettek volna a kapitalistáknál.
A szerző a Comenius Egyetem Politológia Tanszékének oktatója és a Híd frakcióvezetőjének gazdasági tanácsadója
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.