Fico és az „álszentek”

Aztán még egy, a témának szentelt speciális videoüzenetben hozzátette, hogy őt bizony semmi sem tartja vissza, hogy hallgasson az illegális migráció veszélyeiről, „se az emberi jogok, se az emberiesség, se az olcsó munkaerővel számító kapzsiság”. Robert Fico nem először magyarázza a nyilvánosságnak, hogy az emberi jogok nem sérthetetlenek, de most a legvehemensebb.A kilencvenes évek elején fiatal jogászként egyik kollégájával lefordította angolból az ENSZ emberi jogi alapokmányait. Alkotmányos garantálásukról még a joghallgatóknak is előadott az egyetemen. 1994-ben nem tudott ellenállni Vladimír Mečiar ajánlatának, és a Gaulieder-ügyben Szlovákiát képviselte az Emberi Jogok Európai Bíróságán. Ekkor mutatta meg „tehetségét”, hogyan tud egyszerre kardoskodni két, egymást kizáró álláspont mellett. Az akkori ellenzéki SDĽ politikusaként idehaza azt harsogta, hogy a Mečiar-kormány megsértette František Gaulieder képviselő alkotmányos jogait, Strasbourgban pedig Szlovákia képviselőjeként a kormánykoalíció eljárását védelmezte. Miután befejezte strasbourgi kalandját az emberi jogokkal, azokat kezdte szapulni, akik következetesen küzdenek az emberi jogok megsértése ellen, és a dehonesztáló „emberi jogi szenteskedők” gúnynevet aggatta rájuk. Ellenfeleit mindig is a lehető legsértőbb módon emlegette. Mivel ellenezte a NATO-tagságot, a csatlakozáspártiakat NATO-csúszómászóknak nevezte el, saját bírálóit ütődötteknek hívja. 2002 óta minden választás előtt megkereste azt a témát, amivel ezt üzenhette a választóknak: Mi tudjuk, mi a megoldás, és egy-kettőre rendet is tennénk, de az Európai Unió és az emberi jogok álszent védelmezői nem engedik. A tavalyi államfőválasztás előtt például azt mondta, „a romák helyzete valóban rendkívüli, és ezt csak rendkívüli intézkedésekkel lehetne megoldani, de az emberi jogok miatt nem lehet”. Fico tehát úgy tekint az emberi és szabadságjogokra, mint akadályozó tényezőkre, amelyek gátolják elképzelései és „rendkívüli intézkedései” végrehajtásában, és már önmagában ez alkalmatlanná teszi a miniszterelnöki poszt betöltésére. Az emberi jogok egyetemes nyilatkozata Szlovákiában is érvényes, 1990. november 17-e óta. A szlovák alkotmány teljes második cikkelye ezek garantálásával foglalkozik, 2009 óta pedig érvényes az EU alapjogi chartája is. És a kormányfő hivatalba lépésekor ezek megtartására esküszik fel. Egy kormányfőnek gondolnia sem szabad arra, hogy bármilyen problémát vagy válsághelyzetet, amely országát vagy az uniót érinti, az emberi jogok megkerülésével oldjon meg. Az alkotmány, az ENSZ egyetemes nyilatkozata vagy a charta betartása nem valamiféle álszenteskedés, hanem pontosan az, ami megkülönböztet egy demokráciát az autoriter vagy totalitárius rezsimektől. A szerző a Trend hetilap kommentátora