Fico a kapuk előtt

Indulatoktól sistergő országunkban annak is hírértéke van, hogy a voksolás néhány incidenst kivéve aránylag simán zajlott le. Nyilván így vélekedik Robert Fico is, aki heteken át lehetséges csalásokról papolt. Újabb választási győzelmüket harsányan ünnepelték, de főleg a pártelnökön látszott a megkönnyebbülés, hiszen nagy volt a tét. Negyedszer is beülhet a kormányfői bársonyszékbe, ám a cimboráival együtt akár börtönben is végezheti a korrupciógyanús ügyek miatt. Az utóbbi lehetőség kizárása érdekében szinte naponta szívósan harcolt. Eddigi sikeréhez közvetve nagymértékben járult hozzá a volt négypárti kormánykoalíció szüntelen marakodása, számos baklövése, de a világjárvány meg az orosz–ukrán háború is. Továbbá az államháztartásunkat megrengető infláció, amely sok polgárnak, vállalkozónak okozott megélhetési gondokat. Mindezt a Smer elnöke mesterien használta ki, elsősorban önmaga javára.

A győztesek közé tartozik a Peter Pellegrini vezette Hlas-SD is, amely annyit már most elért, hogy nélkülük aligha állhat fel stabil szlovák kormány.

Főleg a kampányhajrában a Progresívne Slovensko mozgalomra vetélytársaik valóságos verbális össztüzet zúdítottak. Azzal riogatták a polgárokat, hogy a liberálisok feloldják a könnyű drogok használatának tilalmát, és veszélyeztetik a hagyományos családmodellt is. Ennek ellenére bejutottak a törvényhozásba, ahol céltudatos ellenzékiekként viselkedhetnek. Ugyancsak ezekbe a padsorokba került Igor Matovič, aki önmagát maffiózók elleni rettenthetetlen harcosként tüntette fel. Trükkös, de átlátszó politikai marketingjének most is elég sokan bedőltek. Közösködni egyetlen párt sem akar vele, így aztán az OĽaNO elnöke partnerek híján legfeljebb ripacskodhat a törvényhozásban.

A tegnap hajnali kevés jó hírek közé tartozik, hogy a jobboldali szélsőségesek – nemcsak Kotleba pártja, hanem a Republika is – leszerepeltek.

Az ötszázalékos küszöb közelében billegő pártok közül végül a KDH, a szlovák nacionalista törpepártokat is befogadó SNS is bejutott, miként az SaS sem rekedt a parlamenten kívülre. Főleg magánéleti botrányai meg a hintapolitikája miatt kipenderítették viszont Boris Kollárt és a Sme rodina pártot.

Szomorú tény, hogy ismét nem lesz magyar érdekképviselet a pozsonyi képviselőházban. Emiatt másokra mutogatás helyett önvizsgálatot kell tartania minden érdekeltnek. Mert valóban önző érdekek vezérelték a Híd 23 pártot és a Magyar Fórumot, de az MKP-platform vezetői sem makulátlanok, hiszen Gyimesi György indításával megtörték a megyei választáson kiemelkedően szereplő Szövetség eredeti egységét. A három párt vezetői a tisztújító közgyűléseiken remélhetően önkritikusan elemzik majd kudarcaik okait.

A szokásjognak megfelelően az államfő a győztes párt elnökét bízhatja meg kormányalakítással. Fico egyezségre juthat Pellegriniékkel és az SNS-szel vagy a KDH-val. Az előbbi esetben 79, az utóbbi szövetségben 81 mandátumuk lenne. Elvben Ficóék nélkül a PS is alakíthatna kormányt, aminek azonban kevés az esélye.

Szlovákia elemi érdeke, hogy mielőbb legyen stabil kabinetje, amelynek azonnal hozzá kell látnia súlyos gazdasági helyzetünk fokozatos orvoslásához – fájdalmas megszorítások nélkül, ahogy Fico ígérte. A Smer elnöke tisztogatásokat is kilátásba helyezett, és nem küldene több fegyvert Ukrajnának. Nagy kérdés, vajon leendő partnerei mit szólnak ehhez. Nélkülük viszont nem lehet működőképes kabinetet létrehozni. Izgalmas napok jönnek ezután is.