Fél lépés előre

A Híd a korábbi koalíciós egyezkedések kudarca miatt nem kapott meghívót, a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom tagja pedig elhagyta a tanácskozást. Ami annyit jelent, hogy – ha nem történik nagy változás – minimum kétpólusú marad a nemzetrészünk érdekképviselete. Ráadásul több szlovák párt is hazai magyar voksokra vadászik. Bárhogy is alakul a helyzet, borítékolható az éles politikai verseny a déli régiókban is. Az érintettek fogadkozásai alapján sárdobálás, övön aluli ütések nélkül. Ha megtartják ígéretüket…
E tények ismeretében a csütörtöki párbeszéd résztvevői arra szövetkeztek, hogy összefognak és a jövő februári parlamenti választásig közösen mozgósítják a közügyeink iránt közömbös, valamint főleg a politikusaink hibái, illetve passzivitása miatt csalódott polgárokat. Így szeretnének minél több szavazatot begyűjteni az elvben több mint 300 ezerből. Fél lépést máris megtettek ennek érdekében, mert valamiféle megnemtámadási egyezséget kötöttek és közös program elkészítéséről határoztak.

A további előrelépés szempontjából azonban kulcsfontosságú kérdésnek tartom, hogy vajon az Összefogás égisze alatt választási pártként, vagy az MKP listáján indulnak-e közösen. Az utóbbi megoldást az MKP elnöksége sugallja, 75 helyet ajánlott fel a minél szélesebb körű összefogás érdekében. 

A pártnak kialakult helyi és regionális szervezetei vannak, ez pedig egyáltalán nem mellékes. De hallani nem éppen jelentéktelen ellenérveket is, amelyek inkább az első változatot helyezik előtérbe. Az Összefogás aktivistái alig egy hónap alatt 18 ezer aláírást gyűjtöttek össze a párt belügyminisztériumi bejegyeztetéséhez. Ez kétségkívül jelentős társadalmi bázist jelez. Értesüléseim szerint az aláírók között sok a fiatal és a 40 év alatti, akik közül a legtöbben eddig a csalódottak és közömbösek táborában múlatták az időt. Ők alapvető változásokat, hiteles közszereplőket óhajtanak. Bimbózó bizalmukat erősíteni, számukat pedig növelni kellene a jövő év elejei sikeres szerepléshez.

Elsősorban emiatt nem tűnik jó megoldásnak az MKP közös listája. Már csak azért sem, mert a párt támogatottsága rendszerint 3 százalék körül ingadozik, vagyis alaposan romlott a nem is olyan régen még vonzó politikai márkanév.

Az Összefogás mozgalom zászlóbontása és alapvetése viszont egyelőre remény és esély az MKP hívein túl a többi szlovákiai magyar polgár számára.

A Híd vezetői egyelőre csendes szemlélődőként követik a történéseket, ugyanakkor nyilván nem adták fel a politikai harcot, nem látják reménytelennek a helyzetüket. A hazai magyarokon kívül ruszin, roma és más kisebbségiek, valamint szlovák szavazatokkal is számolnak. Mértékadó felmérések szerint valamivel közelebb állnak ama bizonyos ötszázalékos küszöbhöz, mint az MKP, de jelenleg nem érik el. Magyarán: három évtized után veszélyben forog parlamenti érdekképviseletünk.

Kedden a Magyar Fórum szervezésében folytatódik a közös indulást szorgalmazók tanácskozása, és dűlőre kellene jutniuk abban is, hogy milyen mezben, milyen néven mérettetik meg magukat februárban. A határidőket jelző óra vészesen ketyeg, ezért a petíciós kezdeményezés során tapasztalt támogatás megőrzése érdekében lényeges e dilemma eldöntése. Miként a szakértők révén kimunkált közös program mielőbbi bemutatása és népszerűsítése is.