Európai felhívás magyar kisebbségekhez

A Belgiumban működő Közép-európai Emberjogvédő Bizottság felhívást intézett mindazokhoz, akik hátrányos megkülönböztetést szenvednek ebben a térségben nemzeti kisebbségi hovatartozásuk miatt. A bizottság arra kéri – főként a magyar kisebbséghez tartozókat – hogy angol illetve német nyelvű levélben mielőbb jelentkezzenek.

A bizottság arra kéri az érintetteket, hogy jogsérelmüket pontos adatokkal írásban küldjék el a bizottságnak, az pedig eljuttatja az Európai Parlament által kinevezett három nemzetközi jogi szaktekintélynek.

A namuri központú bizottság Pierre Gillet elnök nevében kiadott és a sajtóhoz is eljuttatott felhívása arra buzdítja elsősorban a magyar kisebbséghez tartozókat, hogy nevekkel, címekkel, pontos esetleírással bemutatott helyzetüket mielőbb küldjék el a bizottsághoz, vagy pedig német vagy angol nyelvű levélben küldjék el közvetlenül a három jogi szaktekintély valamelyikének, akiknek nevét, címét, telefaxszámát, továbbá e-mail címét is közli a felhívás.

A három nemzetközi jogász Jochen Frowein professzor, a heidelbergi egyetem Max Planck intézetének tanára, Ulf Bernitz professzor, a stockholmi egyetem tanára és Lord Kingswood brit nemzetközi jogász, az Európai Parlament volt képviselője. Mint Elmar Brok, az Európai Parlament külügyi bizottságának német elnöke még júniusban közölte a parlament strasbourgi ülésén, őket bízta meg a parlament azzal, hogy készítsenek szeptemberre jelentést, milyen ma is érvényesülő jogsértő hatásai vannak Csehországban és Szlovákiában a II. világháború után kiadott Benes-dekrétumoknak, az Eduard Benes csehszlovák elnök nevéhez fűződő rendeleteknek.

A Közép-európai Emberjogvédő Bizottság rámutatott felhívásában, hogy a szélsőséges nacionalizmus jelenségei joggal aggasztanak sok demokratát Európában. A politikai szélsőség rendszerint az idegenek ellen uszít. Közép-Európában viszont történelmi okok folytán az "idegenek" őseik földjén élnek, a határok változtak körülöttük, nem ők költöztek el. E jelenség két szembeszökő példája a magyar határok mentén élő magyar közösségek és a balkáni térségben szétszóródott albánok. A felhívás emlékeztet arra, hogy a koszovói háború azért robbant ki, mert megvonták az albánoktól kulturális autonómiájukat, és a nemzetközi közösség nem hallgatott azokra a békés hangokra, amelyek sürgős megoldást szorgalmaztak a kisebbségi jogok eltiprására.

A bizottság felhívása aláhúzta, hogy az egykori Csehoszlovákiában már 1945-ben megpróbálkoztak az etnikai tisztogatással. Olyan törvényeket hoztak, amelyek a német és magyar lakosságot kollektívan bűnössé nyilvánították, bírói végzés nélkül nagyarányú kitoloncolásokhoz és vagyonelkobzáshoz folyamodtak velük szemben. Akiket a Benes-dekrétumok jogfosztással sújtottak, s ma Csehországban, Szlovákiában vagy Magyarországon élnek, most mernek először megszólalni, és igazságot követelnek. Végül az Európai Parlamentben is egyre több képviselő gondolkozik úgy, hogy elképzelhetetlen ezen országok felvétele az Európai Unióba, amíg el nem törlik az emberi jogokat sértő törvényeket és helyre nem hozzák az elkövetett igazságtalanságokat.