Érik a megegyezés nélküli brexit?

A beszéd nem tartalmazott meglepetéseket, az viszont fontos fejlemény, hogy Juncker kihangsúlyozta az EU határozott álláspontját a brexittel kapcsolatban. Mivel már csak körülbelül 6 hónapjuk van a tárgyalófeleknek, egyre fontosabb, hogy világosan lássuk az álláspontokat. Fontos kérdés, hogy marad-e Nagy-Britannia az Európai Gazdasági Térség (EGT) tagja, vagy sem.

Juncker hangsúlyozta, hogy aki kilép az unióból, az többé nem élvezheti a tagsággal járó privilégiumokat.

Ezzel elsősorban az egységes piacra utalt, vagyis annak elhagyásával Nagy-Britannia elveszíti az áruk, a tőke, a szolgáltatások és a személyek szabad áramlásával járó előnyöket. Ezzel megerősítette, hogy az EU nem engedi a brit „cherrypickinget”, azaz a kimazsolázást, azaz az előnyök és hátrányok közötti válogatást, és marad a mindent vagy semmit elvnél.

Ezzel Juncker egyben megkérdőjelezett olyan fontos elemeket, melyek a brit pártok „chequers-i egyezményének” szerves részei. Mi több, szakértők szerint ez a végét jelentheti az eddigi egyetlen egységes brit álláspontot összefoglaló egyezménynek, amely jelentős politikai veszteségekkel is járt Theresa May kormánya számára, hiszen miatta mondott le a külügyminiszter és a brexitminiszter is.

Juncker álláspontját többször hallottuk már több EU-s vezetőktől: a jelentősége az, hogy az EU álláspontját hat hónappal a hivatalos brexitdátum előtt nyilvánosan megerősíti.

Másrészt Juncker pozitívan nyilatkozott az esetleges EU–brit szabadkereskedelmi térség lehetőségéről, emellett kitért az ír határ kérdésére is, ami pozitívum mind a britek, mind az EU-tag írek számára. Szolidaritást ígért Írországnak az esetleges határkialakítás kérdésében, mondván, olyan megoldást keresnek, amely mindkét félnek jó.

Ám végeredményben mindezek sem jelentik, hogy közelebb vagyunk a megegyezéshez, sem azt, hogy egyáltalán bármiféle megegyezés születik március vége előtt.

Itt az ideje felkészülni a britek egyezség nélküli kilépésére?