Eltűnőben Kína varázsa

Az elmúlt hónapokban azonban megtörni látszik Kína varázsa, a külföldi befektetők egyre nagyobb pesszimizmussal tekintenek a világ második legnagyobb gazdaságára. Ahogy azt Jamie Dimon, a JPMorgan Chase amerikai óriásbank vezérigazgatója megfogalmazta, Kínában a kockázat–haszon arány drámaian megváltozott. A befektetők aggódnak a kínai gazdaság jövője miatt, és nem hisznek abban, hogy a Hszi Csin-ping által vezetett Kínai Kommunista Párt érdemben tud javítani ennek esélyein. Ez a pesszimizmus jól látható a kínai tőzsdék teljesítményén is, melyek már évek óta nem teljesítenek jól. 2021 óta a sanghaji, sencseni és a hongkongi tőzsde részvényei mintegy 7000 milliárd dollárt vesztettek értékükből, és az idén ezek a tőzsdék elnyerték a világ legrosszabbul teljesítő tőzsdéi címet. Az elmúlt hetekben a hazai és a külföldi befektetők egyaránt tömegesen menekültek a kínai tőzsdékről, és a történelem iróniája, hogy egy kommunista pártnak kell a tőzsdéket mentenie. A helyzet komolyságáról tanúskodik az a tény is, hogy február elején a pekingi politikai vezetés kirúgta a kínai tőzsdefelügyelet elnökét is.

A tőzsdei árfolyamok esésénél is nagyobb gond Kína számára, hogy a globális vállalatok is kezdik visszafogni a kínai befektetéseiket. Az előzetes kínai adatok szerint a Kínába tartó működőtőke-befektetések tavaly csak 33 milliárd dollárt tettek ki, ami több évtizedes minimumot jelent. Valószínűleg ezek az adatok még valamelyest változni fognak, de azt nehéz vitatni, hogy a külföldi vállalatok egyre kevésbé tartják Kínát kihagyhatatlan befektetési telephelynek. A Kínai Európai Kereskedelmi Kamara legutóbbi felmérése szerint a Kínában működő európai vállalatok 64 százaléka szerint egyre nehezebb az országban vállalkozni. Kína üzleti környezete az elmúlt néhány évben egyre kiszámíthatatlanabb lett, ami jelentősen csökkentette az európai vállalatok befektetési kedvét.

Li Csiang kínai kormányfő ugyan januárban a davosi Világgazdasági Fórumon a bizalom helyreállításáról és globális együttműködésről beszélt, de a pénzügypiaci befektetők és a globális vállalatok menedzserei egyre kevésbé hisznek a kínai politikai vezetés ígéreteinek. Az elmúlt években ezeket az ígéreteket már többször hallották, de az igazság az, hogy Hszi Csin-ping számára jelenleg az ideológia és a nemzetbiztonság fontosabb a reformoknál és a gazdaság nyitottságánál. Nehéz hinni abban, hogy Kína nyitott a külföldi befektetők számára, ha a kémkedés elleni törvényeket a kínai hatóságok arra használják fel, hogy külföldi tanácsadó cégek irodáiban tartsanak razziákat, és a kínai üzleti élet fontos személyiségei az egyik napról a másikra nyomtalanul eltűnhetnek. Ha ehhez még hozzávesszük a kínai ingatlanpiac mélyrepülését, a hazai fogyasztás gyengülését és a kínai lakosság gyors öregedését, akkor nem csoda, hogy a külföldi befektetők egyre pesszimistábban ítélik meg Kína jövőjét. Nyilvánvalóan a kínai piac globális szinten még mindig a legvonzóbbak közé tartozik, de a Hszi Csin-ping által vezetett Kínai Kommunista Pártnak üres ígéreteknél sokkal többre lesz szüksége a külföldi befektetők bizalmának visszaszerzéséhez.