Egy meghívó a Fehér Házba

A letisztulófélben lévő amerikai külpolitikai mozgás újraárazta Közép-Európát: minden jel arra mutat, hogy több figyelmet akarnak fordítani országainkra. Az Obama-évek alatti érdektelenséghez képest persze nem nehéz kicsivel látványosabb diplomáciát vinni. Ezért is fogadhatták a visegrádi négyek kormányfőit gyors egymásutánban Washingtonban, de látványos az amerikai érdekek megerősödött jelenléte a Balkánon is.

A balti–lengyel atlantista oroszellenes front mögött tehát elkezdték a második vonalat is megerősíteni. Nem ok nélkül, hiszen a kínai nyomulás és az oroszok számára ismert terepen való befolyásnövelés jól halad az elmúlt években. A közép-európai országok a maguk szakállára megcsinálták a 16+1-es találkozót Kínával; Peking pedigboldogan szalámizza le a térséget az európai nagy testvérekről – utóbbiak pedig képmutató módon szidják a „keletieket”, hogy üzletelnek Kínával, miközben tengermélyen bent van stratégiai szektoraikban a kínai tőke.

Az USA számára nem kifejezetten költséges visszatérni Közép-Európába. Az amerikai vállalatok amúgy is jelen vannak a térség országaiban, most még a fegyveripar is megkaphatja a megrendeléseit, főleg ha majd a védelmi kiadások elérik ezekben az országokban is a NATO-ban elfogadott 2 százalékos szintet. Az amerikai jelenlét a médiában, a civilekkel való hagyományos együttműködésben, pályázatokban és ösztöndíjakban is látható. Mégis, az igazi szimbólum éppen Mike Pompeo külügyminiszter térségben tett látogatása és a Fehér Házba szóló meghívók voltak.

Ez az a látványos inger, amely a mai politikai kommunikációt mozgásba tudja hozni.

Ha már Putyinnal évente találkozik a NATO-tag Magyarország miniszterelnöke, tényleg nem jön rosszul egy meghívó a Fehér Házba. Ha az USA komolyan gondolja, hogy a kínai gyártókat megpróbálja az európai piacról kiszorítani az 5G mobilhálózatok építésében, szüksége lesz szövetségesekre. A Trump-féle Európa víziónak pedig amúgy is része, hogy nem baj, ha van egy kis törésvonal kelet és nyugat között a kontinensünkön. Ezt a kísértést persze a magunk részéről nem szabad beengedni.

A látogatás kommunikációja magyar oldalon szerencsétlen módon az EP-kampányra való tekintettel nagyon leegyszerűsített formát kapott. 20 év után tért vissza a Fehér Házba Orbán Viktor. De a tartalomról vajmi keveset tudhatunk. Részben a bejelentések hiánya miatt, hiszen nem kaptunk tájékoztatást arról, hogy készül-e Magyarország beszerzésre a honvédség részére; ahogy a washingtoni sajtótájékoztatón is mindössze egy érdemi kérdés vonatkozott a magyar–amerikai viszonyra. A magyar miniszterelnök pedig jóval kevesebb sajtótájékoztatót tart, illetve jóval nehezebben érik el a sajtó képviselői a 2010-es második ciklushoz képest. Így aztán a sok közös fotó mellett nem igazán derült ki, hogy volt-e érdemi téma, tisztán protokollbeszélgetés zajlott-e, vagy van-e bármi más téma előkészületben. Kár, de megvárjuk.