Ember legyen a talpán, aki kiigazodik a magyar pártok reakciói között az Európai Bizottság új elnökének megítélésével kapcsolatban.
Csak kapkodhatja a fejét Ursula von der Leyen
Valószínűleg jól járt Ursula von der Leyen, hogy nem tud magyarul, így eredetiben nem olvashatja, milyen reakciókat szült megválasztása és első megnyilvánulásai az Európai Bizottság elnökeként a magyar politikai pártokban. Már a megválasztása igazi „mini szörnykoalíciót” eredményezett, a 13 fideszes, a 3 DK-s, a 2 momentumos EP-képviselő igennel szavazott, míg az MSZP-s Ujhelyi István és a Jobbik delegáltja, Gyöngyösi Márton nemmel.
A frissen megválasztott elnök előbb arról beszélt egy interjúban, hogy meg kell hallgatni a magyar és a lengyel kormány érveit is az ellenük folyó jogállami vizsgálat során, majd a negatív reakciókat látva sietett korrigálni, hogy természetesen számára is nagyon fontosak ezek az értékek.
Von der Leyen tipikusan olyan politikai szereplő, akit több oldal is magáénak érezhet: hétgyermekes édesanya, elvileg konzervatív politikus, aki támogatja a melegházasságot, és befogadott egy szír menekültet. Nem véletlen, hogy a megválasztása utáni első beszédét Hidvéghi Balázs, a Fidesz EP-képviselője „reménykeltőnek”, Cseh Katalin, az EP liberális frakciójában ülő momentumos képviselő „biztatónak” nevezte. Hidvéghi azért, mert Von der Leyen bár „régebben a föderális Európai Egyesült Államok híve volt, ma azt gondolja, hogy a sokszínűségben kell erősnek lennie az Európai Uniónak”, és „világosan beszélt arról, hogy csak akkor lesz erős az EU, ha minden tagállammal szemben azonos mércét alkalmaznak” – a Fidesz régi retorikai fogása, hogy az „újakkal szemben kettős mérce él”. Cseh Katalin ezzel szemben azt emelte ki a Mandiner. hu-nak adott interjújában, hogy Ursula von der Leyen beszédében „állást foglalt a jogállam mellett, (…) határozott kiállást mutatott a klímavédelem mellett és az EP-képviselők törvényalkotási joga mellett”. Orbán Viktor természetesen saját, illetve a visegrádi 4-ek sikerének próbálta beállítani, hogy Von der Leyenből egyáltalán jelölt lehetett, így pozitívan beszélt róla, azt mondta, az volt a tét „magyar szempontból, olyan emberek kerülnek-e pozícióba, akik tisztelik Magyarországot, ismerik KözépEurópa történelmét, illetve akik értik a keresztény kultúra fontosságát”. Szerinte sokat elárul az Európában készülő változásokról, hogy egy hétgyermekes családanya lett a jelölt. Deutsch Tamás fideszes EPképviselő az elsők között gratulált Von der Leyennek. Ehhez képest Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke „nesze neked, Orbán Viktor”-ral reagált az új elnök megválasztására. „Nem kellett neked Weber, nem volt jó neked Timmermans. Nyilván bevándorláspárti sorosista jelöltek voltak. Hát, most megkaptad. És megvertségedben és gyávaságodban még meg is szavaztad” – írta a Facebookon Gyurcsány Ferenc.
Ehhez képest a DK-val egy frakcióban ülő egyetlen MSZP-s EPképviselő, Ujhelyi István azt írta: „Jó lenne, ha valaki levenné Ursula von der Leyenről a narancsszemüveget, nekünk ugyanis nem menekültügyi vitánk van a NER-rel! Az orbáni rezsim azért összeférhetetlen az Európai Unióval, mert egy autokrata maffiaállam, amely ellopja az emberek pénzét, szociális rabszolgaságba taszítja és megfosztja őket egyenlő jogaiktól!”. A képviselő szerint az új elnök tájékozatlan Magyarországot illetően, így könnyen beveszi a Fidesz propagandáját.
Ehhez képest már tényleg csak hab a tortán, hogy Szekeres Imre, az MSZP volt elnökhelyettese szerint a DK és a Momentum már azzal szembe ment a választók akaratával, hogy megszavazta Von der Leyent, és ezzel az EU saját szabályainak felrúgásához is asszisztált. A DK-s rajongóktól természetesen dühödt reakciók érkeztek, volt, aki leárulózta az egykori honvédelmi minisztert.
És Von der Leyent még csak most választották meg.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.