Célegyenes a zsákutcában

A kormány hónapok óta „tájékoztat” – a hivatalos kampány csak augusztus közepén kezdődik. A legújabb plakátszéria révén a bevándorlókból lett párizsi merénylőkről kapunk „információt”, pedig az áldozatok között szintén voltak bevándorlók. A tragédia jóval összetettebb, mint ahogy a kormány láttatja. Egy másik plakáton egymillió líbiairól hirdetik, hogy Európába „akarnak” jönni, átértelmezve a népesedési és migrációs prognózisok közel sem ennyire egyértelmű következtetéseit. Eközben a demokrata ellenzék véleményformálói arról vitatkoznak, elmenjenek-e szavazni. A baloldali, illetve liberális pártok jórészt bojkottálják a népszavazást, bár az MSZP kerüli a bojkott kifejezést. Az LMP nemet mondana a kvótára, de nem biztat népszavazási részvételre, minek nyomán magyarázkodásra kényszerül azzal kapcsolatban, mit is mond. A Liberálisok ellenkampányra készülnek, holott korábban a tartalmi kifogásokon túl a referendum jogszerűségét vitatták. Ha ezek a pártok kifejezésre akarják juttatni szembenállásukat az alaptörvényi renddel, erre nehezen találhatnak jobb alkalmat a kvótanépszavazás bojkottálásánál. E dilemma másik oldala, hogy így tétlenül nézik, amint a kormány átgyúrja a közvéleményt. Netán a kabinet addig küzd a nemzetállami Európáért, amíg végképp utunkra engednek bennünket. Ugyanakkor, ha az ellenzék az Orbán-rendszerhez, Európához és a menekültkérdéshez való viszonyát megpróbálja a kvótakérdésére adott válaszba sűríteni, besétál a csapdába. A bojkottnak pedig nem kellene feltétlenül politikai tétlenséget jelentenie. A kép teljességéhez tartozik, hogy a Jobbik is nehezen talál választ. A menekültek elutasításával olyannyira egyetért, hogy alaptörvény-módosítást javasolt miatta. A nép megkérdezését szintén nem tudja ellenezni.

A másfél év alatt felépített, az ellenzéket megbénító menekültellenes állami propagandát néhány hét alatt nyílt harcban legyőzni: illúziónak tűnik. Az ellenzék számára az igazi kérdés az, van-e olyan saját terve, akár csak gondolata, amelyből másfél-két év alatt kinőhet valami.

A szerző magyarországi politológus