Budapest–Brüsszel derbi

Magyarországgal szemben zajlik az ún. feltételességi vagy kondicionalitási eljárás. Ez a szép nevével szemben arról szól, hogy az uniós kifizetéseket addig felfüggeszthetik, ameddig az eljárás keretében kifogásolt jogállamisági kritériumokon az adott tagállam nem javít. Egész pontosan az uniós kifizetések védelme az eljárás célja, hogy ne menjen a közös kasszából olyan fővárosokba egy cent sem, amely nem tudja garantálni, hogy a korrupcióval szemben megtesz mindent.

Ez függ össze a másik nagy derbivel Budapest és Brüsszel között, jelesül, hogy már csak egyedül Magyarország újjáépítési és pénzügyi tervét nem fogadták el, minden más tagállam már rég megkapta az első kifizetéseket is. Ezeknek a kifizetéseknek feltétele, hogy a korábbi tagállami monitoring során tett észrevételek mentén költsenek, tehát nem „szabad” pénz, hanem a fejlesztendő területekre szánt közös forrás.

Egy ideig Budapest nem kapkodott a pénzért, de mindez az ukránok elleni orosz agresszió után kialakult gazdasági helyzetben gyorsan és jelentősen megváltozott, az új magyar kormány tavasszal kinevezett egy minisztert a posztra, Navracsics Tibort, akinek a feladata e tárgyalások vezetése és facilitálása.

A héten leadott csomag, amely elviekben válaszol a kifogásolt pontok mindegyikére, és nem kevés technikai szintű egyeztetés előzte meg, akár az utolsó kör is lehet ebben a játszmában. Ha az Európai Bizottság ezt kielégítőnek találná, akkor onnan sokkal gyorsabban menne a másik vonalon a pénzügyi szerződések megkötésének lezárása is.

Ha viszont a következő 30 napban a Bizottságban az ellenállók tábora lesz erősebb, akkor újabb kör következhet. Ez már uniós politikai szint, a különböző tagállamokból érkező biztosok más-más belpolitikai elvárásokkal dolgoznak; és az uniós intézmények is a maguk erejének demonstrálását – elveik elvárásait – teszik bele az ügybe. Innentől lesz nagyon bonyolult a képlet, mert nem egyértelmű, hogy mely középtávú érdekek mit tudnak felülírni.

Az biztos, hogy a 2024-es európai parlamenti választás mérföldkő lesz a brüsszeli politikai egyensúly történetében. Olaszországban a következő hónapban érkezhet meg kormányzati pozícióba egy komoly radikális jobboldali erő, és 2024-ig még több tagállamban lesz választás, illetve az infláció és gazdasági krízis, ki tudja, hol hoz politikai instabilitást, előrehozott választást.

A biztosok kollégiumának – az Európai Bizottság döntéshozó testülete, amelyben a biztosok ülnek – úgy kell tehát a magyar ügyben döntést hoznia, hogy egyik szemét a többi európai jobboldali párton tartja, míg a másikat az intézményi egyensúlyozáson, Ursula von der Leyen bizottsági elnök és néhány erős biztos politikai jövőjén. Így a tartalom és a forma kiegészítik egymást egy ilyen eljárásban, ez régen is így volt, most sem változott.

Szeptember végére látni fogjuk, hogy melyik lett erősebb.