Beszterce ostroma

Tizenkét évvel később, a múlt hétvégi parlamenti választásokon a jobboldali pártok már megszerezték a voksok 54 %-át, végleg elhódítva Közép-Szlovákia központját a csúfosan leszerepelt balos populista-nacionalista blokktól (41%).

A 2010-es szlovákiai parlamenti választások két szempontból is történelminek tekinthetők: 1. Először fordult elő, hogy a jobboldali erők annyi szavazatot tudtak szerezni, mint az idáig folyton győztes vörös, nacionalista blokk (48-49% mindkét tábornak). 2. Eddig a többségi tábor hatékonyan tudta mobilizálni szavazóit a magyarellenes kártyával (lásd Gašparovič tavalyi 55%-os győzelmét az elnökválasztáson), most már ez sem működött. Eme – mind az országra, mind a magyar közösségre nézve kedvező – újdonságok jórészt annak köszönhetőek, hogy Besztercebányához hasonlóan Szlovákia-szerte folytatódott a jobboldal térnyerése a városokban, főként a legnagyobbakban. Ez – megtámasztva a magyar szavazók hagyományos támogatásával – lehetővé tette a jobboldali többséget a törvényhozásban, anélkül, hogy szükség lett volna a baloldali-nacionalista töredékszavazatok tömeges elvesztésére. (2002-ben a négy jobboldali párt 42,5%-os választási eredménnyel csak úgy tudta megalapítani reformkormányát, hogy a másik táborra leadott szavazatokból 14% elveszett a parlamentbe jutási küszöböt megugrani nem képes kis pártokra, például a kettészakadt nemzetiekre.)

A számok önmagukért beszélnek: a tíz, 50 ezernél több lakosú szlovákiai nagyvárosból az 1998-as parlamenti választásokon még egyben sem volt jobboldali többség, 2002-ben csak a három legnagyobban (Pozsony, Kassa, Eperjes) és Poprádon verték meg a baloldali-nacionalista tábort a később nagy szerencsével kormányt alapító jobbközép pártok, idén viszont három kivétellel (Turócszentmárton, Zsolna és Nyitra) mindenhol megelőzték. Ráadásul valamennyi nagyvárosban jelentősen nőtt a jobbra szavazók aránya az elmúlt bő egy évtizedben. Zsolnán 27,4-ről 47,5%-ra, Nagyszombatban és Trencsénben egyharmad körüli szintről 49,4%-ra. A két legnagyobb szlovákiai településen már kezd nyomasztóvá válni a jobboldali fölény, Pozsonyban a kétharmadhoz közelít, Kassán elérte a 60%-ot. Különösen meglepő a Híd rendkívül jó szereplése a szlovák szavazók között, Pozsonyban és Kassán 8,5% körül végzett. Figyelembe véve az MKP – szinte kizárólag magyar nemzetiségű – szavazóit is (a fővárosban 0,66, Kassán 1,48%), elmondható, hogy nagyvárosi támogatóinak háromnegyede szlovák. Bár egy részük nyilván csak taktikai szempontból döntött mellettük (hogy biztosítsa a jobboldali többséget), a trencséni (3,24%), a besztercei (2,9%), az eperjesi (2,74%), legfőképp a zsolnai (2,43%) és a turócszentmártoni (2,06%) eredményük döbbenetes és elgondolkodtató.

Bár a következő választásokon visszalendülhet az inga a baloldali, populista és nacionalista pártok irányába, hosszabb távon a városok jobbratolódásának folytatása várható, még ha lassúbb tempóban is. Eljöhet az idő, amikor az összes nagyvárosban jobboldali többség lesz.