Csehországnak olyan államfője van, aki az EU és a NATO melletti elköteleződést, az euró bevezetését és Ukrajna támogatásának fenntartását hirdeti. Még az is lehet, hogy Brüsszel oda fog figyelni, mit mond a tényleges katonai tapasztalatokkal rendelkező Petr Pavel a háborúval kapcsolatban.
Berukkolt a tábornok
A nyugalmazott tábornok, egykori jugoszláviai békefenntartó és a NATO Katonai Bizottságának korábbi vezetője már mondott is pár fontos dolgot. Például azt, hogy van értelme az Oroszország elleni szankcióknak, mert a fejlett technológiák kivitelének akadályozása arra kényszeríti Putyinékat, hogy kevésbé fejlett fegyvereket használjanak Ukrajnában.
Persze tudjuk, hogy cseh államfőnek lenni csak szimbolikus méltóság, nagyon kevés politikai jogkörrel – bár azért kicsivel többel, mint amennyi a parlament által közvetetten választott magyar kollégájának jut. Azt is tudjuk, hogy a leköszönő Zeman elnök szívesebben látta volna utódjaként Andrej Babišt.
A felmérések Petr Pavel győzelmét vetítették előre, mivel az első forduló után sejthető volt, hogy a kieső jelöltek szavazóinak többsége őt fogja támogatni. Az 58 százalékos siker így is sokakat meglepett, ahogy a 70 százalékos választási részvétel is. A világsajtó elsöprő győzelemről számolt be, bár talán csak arról van szó, hogy Pavel sikeresen egyesítette a Babišsal szembeni tábor szavazóit. Egy parlamenti választáson ekkora bravúr nyilván nem jött volna össze neki.
A harmadik meglepetés Zuzana Čaputová villámgyors és látványos reakciója volt, aki rohant gratulálni új cseh kollégájának, és a két jóbarát már meg is beszélte, hogy együtt mennek Ukrajnába. Ennek komoly gesztusértéke van, hiszen az oroszbarát, véleményét csak a háború kapcsán módosító Zemannal nyilván nem utazott volna egy kupéban.
A Visegrádi Négyek közeljövőjének szempontjából sem mindegy, hogy Babiš vagy Pavel ül-e a Hradzsinban, bár Zemannál bármelyikük jobb opció. A V4-ek együttműködése az ukrajnai háború kezdetén mélypontra került, főleg a magyar kormány „különvéleménye” miatt. És mivel továbbra sem látni a háború végét, ez nem fog változni. Pavel pár hónapja azt a kérdést is feltette, hogy mi keresnivalója van még Csehországnak a V4-ek között. Most már óvatosabban fogalmaz, inkább kibővítené az együttműködési keretet – nyilván azért, hogy csökkenjen az egyes államok befolyása. Ez azonban csak álmodozás, mert Lengyelországnak nyilván esze ágában sincs további kelet-közép-európai országokkal közösködni ebben a formációban.
Andrej Babiš (még miniszterelnökként) többször elismeréssel szólt Orbán Viktor kormányzási módszereiről, tetszett neki például, hogy magyar kollégája olyan szépen „elrendezte” a sajtót. A tisztelet kölcsönösnek bizonyult, Orbán is gyakran kifejezte elismerését cseh kollégája iránt, legutóbb január 9-én a Twitteren örömmel fogadta a Gólyafészek- ügyben született felmentő ítéletet. (Andrej Babišt azzal gyanúsították, hogy több mint egy évtizede a Gólyafészek nevű szabadidőközpont építésekor egyik cége jogosulatlanul szerzett 50 millió koronás európai uniós támogatást). Mert az ilyesmi – tudjuk – manapság nem bűn, talán már a tízparancsolatból is kikerült.
Most Orbán elveszített egy barátot, aki nem tudott visszakapaszkodni a hatalomba. Szimbolikusan bár, de azért mégsem.
Vagyis erősödött a közép-európai atlantizmus. Szimbolikusan bár, de azért mégis.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.