Bajaink forrása

A most nyilvánosságra hozott tanulmánnyal kapcsolatban például megjegyezték, hogy a palackozás során használt szűrőkből, magukból a PET-palackokból és a kupakokból is más-más jellegű műanyagrészecskék kerülnek a vízbe. A nanoműanyagok átjuthatnak az emésztőrendszeren, a tüdőn, és bekerülnek a véráramba, ahonnan a szervekbe, az agyba és a szívbe is elérnek. A kutatások szerint a nanoműanyagok a placentán át a még meg nem született magzatok testébe is bekerülnek, és olyan toxikus hatásokkal hozzák kapcsolatba őket, mint a reprodukciós rendellenességek vagy a gyomorproblémák.

Ráadásul a műanyag palackok begyűjtésére, újrahasznosítására egész iparágakat kellett kiépíteni. Még így is csurig vannak sokszor a szelektív hulladékszigetek, nem is beszélve arról, hogy a folyóinkon, ártereinken, az erdők legrejtettebb zugaiban is eldobott műanyag palackokba botlunk. A mikroműanyagok immáron a sarki jégsapkáktól az óceánokon át a hegycsúcsokig minden ökoszisztémában kimutathatók.

Pedig a legtöbb településünkön iható a csapvíz. Sőt, a szigetközi-csallóközi régióban, ahol kontinensünk egyik legnagyobb ivóvízkészletét rejti a föld mélye, olyan jó minőségű a csapvíz, hogy a települések egy részét ellátó kútból közvetlenül márkás, díjnyertes ivóvizet palackoznak, ráadásul üvegpalackokba. Elegáns éttermekben láthatjuk viszont a Duna szárazföldi deltájából származó, helyben palackozott „csapvizet”.

Viszont a műanyagrészecskék előbb-utóbb a csapvizünkbe is bekerülnek, amit jelenleg azért nem iszunk, mert a százszor többe kerülő, és a friss tanulmány szerint nanoműanyagokkal teli palackozott vizet vásároljuk helyette.

Miközben kifolyik a tévéből a sok ásványvízreklám és óriási energiákat fordít a társadalom a műanyag palackok kezelésére, elvétve találkozhatunk csak a csapvíz fogyasztására ösztönző felhívásokkal. Érthetetlen, hogy miért nem fektetnek erre nagyobb hangsúlyt. Találomra kiválasztva az egyik térségbeli vízművet, a honlapjukon ezt írják: „Szűkebb régiónkban a felszín alatti vizek minősége közép-európai viszonylatban is kiemelkedően jó. A folyók mellett parti szűrésű kutak, más térségekben mélyfúrású kutak, karsztvizet kinyerő kutak állnak rendelkezésünkre. A szolgáltatott ivóvíz minősége minden településen megfelel a vonatkozó szabványok előírásainak”.

Mégsem tudatosítják ezt a fogyasztókkal. Ezek után nem csodálkoznék, ha ilyen típusú reklámokkal is találkoznánk a jövőben: „Vásároljon tőlünk olcsó, utángyártott műanyag palackot. Töltse meg csapvízzel. Majdnem olyan érzés, mintha drága műanyag palackos ásványvizet inna, és ha kellő szorgalommal nyomkodja a palack oldalát, még több műanyagrészecskével gazdagíthatja a flakon tartalmát… Egészségére!”