Az "üldözött" Vona belavírozhat az ellenzéki összefogás centrumába

A hét legérdekesebb magyar belpolitikai eseményét, egy tömegtüntetést a magyar kormányzati hatalom generálta azzal, hogy az (elvileg független) Állami Számvevőszék példátlan, 663 millió forintos büntetést szabott ki a Jobbikra olyan kampányköltési szabálytalanságok miatt, melyekhez hasonlókat korábban mások is elkövettek, cáfolatra nem adva lehetőséget a legnagyobb ellenzéki pártnak. 

Ez vezetett ahhoz, hogy pénteken immár közösen demonstráltak az utcán a baloldali pártok, az ellenzék régi baloldallal nem annyira szimpatizáló erői, s a radikális jobbról érkezett „áldozat”. Vona Gábor így akár be is lavírozhatja magát az üldözött című politikai dráma főszereplőjeként az ellenzéki kvázi összefogás centrumába – ez lenne ám a teve a tű fokán.

*  *  *

A hét legfontosabb külpolitikai híre a brüsszeli uniós csúcstalálkozó, középpontjában első témaként a bevándorlás, migráció, kvótaelosztás vitáival. 

A kelet-közép-európai tagállamok változatlanul ellenzik az érvényben lévő kötelező belső elosztást, s a tiltakozásban partnerre találtak az Európai Tanács elnökében is, miután Donald Tusk levélben tört pálcát a szisztéma fölött, amely szerinte meddő konfliktust okoz; betartatására, az egész migrációs krízis kezelésére pedig nincs jogi megoldása az uniónak, csakis nemzetállami hatáskörben lehet megoldani. Úgy fest tehát, hogy a lengyel ET-elnök megbeszéléseket folytatott a valósággal – és ki is egyezett vele. Ennek pedig aligha lehet más oka, mint a reálpolitikus belátása: ha már valamit képtelenek vagyunk kivitelezni, legalább álljunk gyorsan az ellenzők oldalára. Tusk tehát az erővonalakat tapogatja, ezúttal szolidárisan a régióval, nyilván összefüggésben a békülékenyebb stílusú új lengyel kormányfő megjelenésével, s főleg az Angela Merkel német kancellár jelenlegi helyzetét gyengítő hatalmi vákummal.