Az ország, melyre nem hat a klímaváltozás

(Szerencséjére, tegyük hozzá, mert ha áttörtek volna, és megvédik Európát, akkor hogyan lehetett volna tovább riogatni az AIDS-es feketékkel Magyarországon?) Ilyenkor a magyar ellenzéki polgárokban – hiába páholta el őket odahaza megint a Fidesz – menetrendszerűen felébred a remény, hogy az unió majd megrendszabályozza a diktátort. Először elhiszik a Fidesz propagandát, hogy Orbán a maga képére tudja formálni a kontinenst, aztán amikor Európa erős embere kap odakint egy kokit, akkor megint várják a felszabadító csapatokat. Most újra mániás szakaszban van a nemzet, legalábbis az egyik fele. A másik, Orbán-hívő fele folyamatosan abban van, holott mivel kicsik is vagyunk és semmiben sem járunk az élen, érdekérvényesítő képességünk is ennek megfelelő. Hasonlóan Szlovákiához, de a magyar történelmileg arra van kondicionálva, hogy hatalmas nemzet, amit (sőt, akit) csak igazságtalan és titkos paktumok és erők tudnak térdre kényszeríteni. (Orbán győzelmeinek egyik alapja ennek a hamis önképnek a folyamatos erősítése.) 

Mivel Orbánnak nemsokára mennie kell az Európai Néppártból és nincs potens frakció, ahová érdemes beülnie, még kevésbé tudunk majd beleszólni Európa dolgaiba. Befolyásszerzésre így továbbra is csak a német gazdaság hátországa szerepet tudják Orbánék kimaxolni, azt, hogy Magyarország adóparadicsom a multik számára, és már a zwickaui Trabant-gyárat is újraépítené a Kárpát-medencében, csak jöjjön a tőke, úgyhogy a külügyminiszter két diktátor meglátogatása között újból deklarálta, hogy az autógyártás uniós környezetvédelmi szabályozását vétózni fogjuk. 

Az AIDS-es fekete hordák után a Fidesz-agymosoda már hangol a klímaváltozás ballib hazugságára, amit azért futtatnak a tudjukkik, hogy az AIDS-es fekete hordákról eltereljék a figyelmet. (A két kérdés persze összefügg, de ilyen bonyolult üzenetekkel a Fidesz már évtizedek óta nem háborgatja híveit, lásd még: a párt a legszegényebb, legelmaradottabb településeken szerzett majdnem 100%-ot.) 

A sajtó és a CEU után a klímaváltozás másik fake news gyárát, az akadémiát is megzabolázzák: eldőlt, hogy tiltakozása dacára elveszik tőle a kutatóintézeteit. Az ok persze a pénzlenyúlás: egy kiszivárgott törvénytervezet szerint magáncégek is hozzáférhetnek majd az uniós tudományos kutatási pénzekhez. Hiszen a Századvég, az Alapjogokért Központ vagy Nógrádi György miért ne tudna kémiai alapkutatásokat végezni? Főleg, ha megkapják hozzá a most még az Akadémiánál lévő infrastruktúrát is, a nem emigráló tudósokkal együtt? Magyarország legfontosabb érdeke, hogy az uniónak olyan vezetői legyenek, akik a lehető legkevésbé tűrik el a jogállami értékek megsértését. Nem lehet gyámság alá vonni egy tagállamot, melyet – még ha cinkelt is, de – demokratikus felhatalmazással vezetnek, de ki lehetne préselni változtatásokat. Ha tagállami belügy, a felsőoktatás esetében majdnem sikerült elérni, hogy a CEU maradhasson Magyarországon, akkor nem légvár az EU-s nyomásgyakorlás reménye. Például el lehetne érni, hogy – egyértelmű válsághelyzet kivételével – kormány ne hirdethessen társadalmi célú hirdetés formájában. Nem csak hazug propagandát, semmit. Vagy, hogy ne miniszter nevezze ki a közigazgatási bírákat, és vissza lehetne tetetni a mi Harabinunkra, bírósági vezetőnkre, Handó Tündére is a pórázt. Jövőre lejár a médiapiacot felügyelő Médiatanács négy tagjának megbízatása. A kétharmad dacára lehetne forszírozni, hogy a testületbe ne csak a Fidesz által delegált tagok kerülhessenek. Bábokat, mint Polt legfőbb ügyész, vagy Domokos számvevőszéki elnök, mindig talál a kormány, de az a passzus módosítható, miszerint Polt Péter addig marad pozíciójában, amíg nem lesz a másik oldalnak kétharmada vagy ő meg nem unja az állását. 

És itt van az európai ügyészség magyarországi joghatóságának elismerése. Vagy: mivel az uniós pénzosztást lebonyolító és ellenőrző magyar intézményrendszer bizonyíthatóan diszfunkcionálisan működik, abban nagyobb jogosítványokat kaphatnának uniós intézmények. Az ellenzéknek pedig el kéne döntenie, hogy értelmezhetetlen európai érdekérvényesítését folytatja-e („Orbánt tessék megbüntetni, de a magyar emberektől ne vegyenek el pénzt.”) vagy pedig, nem ijedve meg attól, hogy a propagandagépezet hazaárulózza, megszavazza akár a támogatások megvonását is. Amíg az unió nem tudja ellenőrizni a pénzosztást, addig ne etesse tovább Orbán tőkéseit. Mert azok – szorosan együttműködve a pártállammal – profin diverzifikálták a pénzlenyúlást: mindig ott jelennek meg, ahol a zsákmány, a friss pénz illatozik. Ha infrastruktúrát lehet építeni, ott, ha képzés, akkor ott, ha felzárkóztatás, akkor amott. Így jött képbe az Akadémia is. De az legalább nem feltett kézzel hal meg, hanem állva. 
A szerző Pozsonyban (is) élő magyarországi újságíró

E cikk leadása után jött a hír, hogy a Fidesz visszavonja a közigazgatási bíróságokról szóló törvénytervezetet. Kérdés, hogy ez, és az esetleg még várható (vissza)lépései révén eléri-e, hogy az Európai Néppárt ne zárja ki.