Az itt és most globális problémája

Az ember egyik gyengéje, hogy hajlamos csakis azzal törődni, mi van „itt és most”. Vonatkozik ez az időjárásra is. Tegnap 33 fok volt, alighanem a nyár eddigi legmelegebb napja. Tény, hogy eddig nem volt belőlük túl sok, Dél-Szlovákiában úgy 9-10 nap, holott már mögöttünk van a meteorológiai nyár fele (ami júniustól augusztus végéig tart).

Akik szeretnek bosszankodni az időjáráson, azok most meg is teszik: Hiányzik a nyár. Ugyanakkor egyáltalán nem rendkívüli az idei nyarunk, legfeljebb ha a 2015-ös, 2017-es és 2018-as kánikulákhoz hasonlítjuk. 2015-ben volt a legtöbb trópusi nap, Pozsonyban 42 a 92 nyári napból, Kassán 35. Tehát minden második, sőt majdnem minden harmadik nap. Ilyen szélsőségek a mi tájainkon csak a 2000-es évek óta fordulnak elő, az utóbbi két évtizedben valóban mások a nyarak, mint korábban.

Pavol Faško, az országos hidrometeorológiai intézet klímakutatója szerint a nyarak régebben sokszor szinte „alkalmatlanok” voltak a nyaralásra. Csupán néhány trópusi nap volt, amikor a hőmérséklet meghaladta a 30 fokot, és előfordult, hogy egy sem. Persze, akkor is volt időnként hőség, de kifejezetten hűvös nyarak is.

Ha tehát csak az elmúlt néhány évet hasonlítgatjuk össze, csalóka képet kapunk. Ha csak az „itt és most”-tal foglalkozunk, azt hihetjük, a globális felmelegedés nem is lesz akkora gond, nem eszik olyan forrón a kását. De például Szibériában, a sarkkörön túl 38 fokos kánikula van. Persze, igen, néha melegebb van ott is nyáron, már csak a fehér éjszakák miatt is, amikor nem megy le a nap. Csakhogy a mögöttünk levő tél is rendkívül enyhe volt azon a vidéken, felolvadhat az „örökké” fagyott talaj, ami további felmelegedéshez vezet. És ne feledkezzünk meg arról sem, hogy hiába voltak a koronavírus miatt korlátozások, gyárleállások, forgalomcsökkenés, bár az ég kitisztult, az üvegházhatású gázok koncentrációja tovább nőtt a légkörben.

Az olyan kétségtelenül divatos témák mellett, mint Kollár diplomamunkája, Szlovákia épp arról is dönt, hogy csatlakozik-e az európai célkitűzéshez és 2030-ig legalább 55 százalékkal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását. Csekély eredménye volt eddig és nem elég hatékony a klímaváltozás elleni harc a világon – az első, amit megtehetünk, hogy nem itt és most globálisan kezeljük a globális felmelegedést.

A szerző a TASR munkatársa