Az elnök jogkörei

Az ország első számú hivatalnoka – kis túlzással így is nevezhetnénk a köztársasági elnököt. Alá kell írnia egy rakás papírt, amit elé tolnak – mérlegelési lehetősége alig van. Ha valami kifogása van és visszadobja a törvényt, a kormány vagy a törvényhozó hatalom általában megtöri az elnöki vétót, és a tervezetet másodszorra is ugyanolyan formában fogadja el. Így az elnök jó esetben csak a társadalom lelkiismerete lehet, ám Szlovákiának ebből a szempontból nem volt szerencséje, főleg nem az utóbbi tíz évben. Marad még a reprezentálás: fogadni más államok első hivatalnokát vagy valóban befolyásos politikusait, jópofizni velük, fát ültetni, operaelőadásokra járni és díszebédet adni.
 Lehet, hogy ez megváltozik. Nem tudjuk, Robert Fico milyen okból akarja otthagyni a kormányhivatalt, ám azt nehéz elképzelni, hogy beéri a papírtologató, kirándulgató államfő szerepével. Egyrészt nem ilyennek ismerjük, ehhez túl aktív és ügybuzgó, másrészt még fiatal, az ilyesmit 65–70 felett élvezik igazán a politikusok. Ficónak emellett pártjában abszolút tekintélye és szinte abszolút hatalma van.Az idei év nagy kérdése az elnökválasztás eredménye mellett az lesz, változik-e a köztársasági elnök jogállása. Ha véletlenül jobboldali jelölt nyer, erre aligha kerül sor, ám Fico győzelme esetén biztosan előkerül a téma. Ebben az ügyben azonban kivételesen a Smer nem tud egyedül dönteni. Az elnöki jog- és hatáskörök átrajzolásához alkotmányos többség kell, ehhez hét képviselő hiányzik a kormánypártnak. Így a mit változtatnának kérdés mellett a mit kínálnának hét ellenzéki vagy független képviselőnek az átszavazásért kérdése is izgalomban tarthatja a nagyérdeműt és a politikacsinálókat a következő hónapokban.
 De szélesítse ki bármennyire is a Smer az államfői jogköröket, az azért nem feltételezhető, hogy elnöki vagy félig elnöki rendszert építene ki. Ehhez valószínűleg hét átszavazó képviselőt sem találna. Ha pedig marad a jelenlegi rendszer a gyenge államfővel, a jogkörök valamiféle bővítgetése nem hozná magával az erőviszonyok alapvető átrajzolását. Hiszen mire megy például azzal az elnök, ha törvénybeterjesztési jogot kap? Önmagában sokra nem, legfeljebb a „marketingpozíciója” erősödne.A nyilvánosság előtt zajló csörték helyett a lényegi mozgásokat lesz érdemes figyelni. Kikkel paktálna le a Smer a jogkörbővítés ügyében, mit kínálna érte cserébe, s főként, ténylegesen milyen változást eredményeznének a módosítások.