Ártani nem használ

 

Szenvedni nem csupán a fájdalomtól fogok, hanem az üres pénztárcám láttán is. Igaza volt. Figyelmeztetése ellenére hónapokig szedtem a tablettákat, amelyek ugyan nem ártottak, de nem is használtak… Viszont tulajdonképpen szerencsém volt. A számtalan táplálékkiegészítő közt nem egy van, amely, ha alaposan nem tanulmányozzuk át a dobozon lévő szöveget, kimondottan ártalmas lehet. A szakértők a vénás megbetegedésekben szenvedők figyelmét kívánják felhívni az óvatosabb vásárlásra. A patikákban szabadon vásárolható étrend-kiegészítő olyan hatóanyagokat tartalmaz, mint a gyógyszerként forgalmazott termék. Hogy akkor mi a gond? Míg a gyógyszer piacra kerülését többéves drága kutatások, klinikai tanulmányok, hosszadalmas szabadalmaztatási eljárások előzik meg, az étrend-kiegészítők esetében nincs szigorú engedélyeztetési procedúra. A gyógyszereket az Állami Gyógyszerellenőrző Hivatal vizsgálja, a táplálék-kiegészítőket csak a Közegészségügyi Intézet. A gyógyszereknél szigorúan ellenőrzik a hatóanyag-összetételt, a kiegészítőknél ez nem kötelező. A beteg nem lát bele a gyógyszert és a táplálék-kiegészítőket gyártó cégek háborújába. Szembesült viszont azzal, hogy jóval drágább lett az orvossága, ha az egészségbiztosító a nem támogatott orvosságok kategóriájába sorolta. A kétségbeesett betegek láttán a patikusok gyakran a táplálékkiegészítőt ajánlják, hiszen hatóanyag-összetétele megegyezik a gyógyszerével, de olcsóbb. Ez ugyanis a kulcsszó. Sajnos, a betegben – általában – nem vetődik fel, miként lehetséges, hogy a hagyományos orvosságból naponta többet kellett szednie, a kiegészítőből meg elég egy. Nem érdekli, mekkora hatóanyag-mennyiség jut a szervezetébe. Nem gondol arra, az aluladagolás is annyira veszélyes, mint a túladagolás, és ha romlik az állapota, kezelése még hosszadalmasabb és drágább lesz. A döntés joga a miénk, csak észnél kell lenni.