Apró betűs átverés

Az is átverésnek, megtévesztésnek számít, ha az embereket a jogi kiskapukat kihasználva verik át. Mint az apró betűs részek, amit mindenki csak akkor olvas, ha baj van, és akkor döbben rá: nem biztos, hogy a másik fél fair feltételeket kínált (akinek volt „szerencséje” biztosítási esetet intézni, tudja, miről beszélek – mindig van valamilyen kifogásuk, ami szerint mégsem vagy nem annyit kell fizetniük –, kivétel talán a külföldi orvosi ellátás, mert azt korrektül térítik).

Ismét csörögnek a telefonok, ezúttal egy-egy szlovákiai mobilszolgáltató szólítgatja az ügyfeleket: új tarifacsomagokat kínálva vagy a régit meghosszabbítva. Amíg ezt maga az operátor teszi, addig azzal nincs is baj, általában jó feltételeket, akár a korábbi havi díjnál is kedvezőbb árat kínálva tartják meg az ügyfelet, akinek éppen lejáróban van a hűségszerződése.

Némelyik szolgáltató azonban kiszervezi a piszkos munkát, és külső ügynökségekre bízza: szerezzenek minél több ügyfelet, adjanak el minél több SIM-kártyát, azaz előfizetést! Ezek a cégek azonban nehéz helyzetben vannak, hiszen ma már 7 milliónál is több aktív SIM-kártya van forgalomban hazánkban, ami azt jelenti, hogy szinte mindenkinek van valamilyen előfizetése – vagyis gyakorlatilag új ügyfelet szerezni szinte lehetetlen. Erre csak két megoldás létezik: átcsábítani a konkurenciától – ezt folyamatosan csinálják is az operátorok, sokszor 150 eurós jutalmat is adnak a váltást ösztönözve –, vagy pedig eladnak egy újabb SIM-kártyát, amire az ügyfélnek az égvilágon semmi szüksége nincs. A külső ügynökségek főleg az utóbbi módszert alkalmazzák.

Több olvasónk – köztük e sorok szerzőjének édesanyja – is jelezte, hogy a közelmúltban megkereste őket a „szolgáltató”, és – kihasználva, hogy sokan nincsenek képben a tarifacsomagokkal, sokszor azt se tudják, milyen előfizetést használnak – gyakorlatilag ilyen-olyan szövegkörnyezetben rájuk sóztak egy új előfizetést „kedvezményes áron”, kétéves hűséggel… Miközben a hívott félnek már van előfizetése, és az égadta világon semmi szüksége nincs újabb kártyára, arról már nem is beszélve, hogy mindenkinek, akit így behálóztak, megduplázódik a havi díja. S hogy még abszurdabb legyen a helyzet, mobilinternetes csomagot adtak el, nyugodtan mondhatjuk, az áldozatoknak, akik az esetek többségében azt se tudják, mi az az adatkeret, adatforgalom, a készüléket csak hívásokra használják, legfeljebb SMS-t tudnak írni. Ez az a generáció, amelyik azt gondolja, egy szerződés akkor jön létre, ha valamit aláírnak, pedig ma már egy igent is elég a telefonba mondani, hogy életbe lépjen a megállapodás. Ez esetben, ha átlagosan 15 eurós havi díjjal számolunk, ez két év alatt 360 eurós kiadás, teljesen feleslegesen. De ha az eredményességet nézzük, akkor láthatjuk, az ügynökség teljesítette a célt, hiszen eladott egy új előfizetést – hogy milyen áron, az már más kérdés… A becsapott ügyfelek csak akkor döbbennek rá, hogy mi történt, amikor megérkezik a számla.

Itt az ideje, hogy a szolgáltatók leszámoljanak az ilyen gyakorlattal (némelyik már meglépte ezt), még akkor is, ha külső cégre bízzák a piszkos munkát. Ügyfeleket szerezni törvényes és legitim cél. Az ügynökség átverős gyakorlata is törvényes – hiszen mindenki önszántából vagy a kellő információk hiányában sétál be a csapdába –, de nem tisztességes. A fenti gyakorlat ugyanis akkor is átverés, ha az apró betűs rész erre lehetőséget ad…