Amit szabad az ökörnek…

Július Satinský akkor azt mondta, ha az elnök elalvás előtt ezen fogja törni a fejét, akkor éjszaka biztos bevizel. Most az a helyzet állt elő, hogy az elnök a Smer hűséges szolgálóleánya vagy szolgalelkű lakája közt választhat. Jana Laššáková vagy Mojmír Mamojka. Emiatt talán nem kell mindjárt bevizelni, de a rémálmokhoz elég. 
 2012-ben az alkotmánybírák többsége Ivan Gašparovičnak azt az útmutatást adta, hogy nem nevezhet ki olyan jelöltet, aki a rendelkezésére álló tények alapján méltatlan a poszt betöltésére és degradálná funkcióját. Ha kinevezi, akkor az alkotmányban foglaltakkal ellentétesen jár el – állította az Alkotmánybíróság 2012-ben. Ugyanez az alkotmánybírósági többség most Andrej Kiskának éppen ennek ellenkezőjét mondta. 

Merthogy állítólag az alkotmány világosan kimondja, hogy „az államfő köteles a megválasztott jelöltek felét kinevezni alkotmánybíróvá”. A kérdés: mit tegyen az államfő, ha a parlament két olyan jelöltet választ, akikről a Smerben végzett sokéves pártkatonáskodásuk alapján megkérdőjelezhető, hogy képesek-e méltó módon betölteni ezt a posztot. Most az alkotmánybírák többsége szerint az elnöknek ki kell neveznie egyiküket, bár három évvel ezelőtt azt mondták az akkori elnöknek, hogy ilyen jelöltet nem szabad kinevezni! 

Még ennél is jobb az Alkotmánybíróság elnökének, Iveta Macejkovának az érvelése. 2012-ben azt írta: Ha az alkotmányban az a formula áll, hogy az elnök „kinevezi és visszahívja”, akkor ebből nem következhet az alkotmánynak az az értelmezése, hogy azelnök köteles elfogadni a parlament személyi javaslatait és ne utasíthatná el azokat. Az alkotmányban két helyen szerepel: Az elnök „kinevezi és visszahívja az alkotmánybírókat” (102. fejezet), és az elnök „kinevezi az alkotmánybírókat” (134. fejezet). Macejková három éve azt bizonygatta, hogy az elnök „egyáltalán nem köteles elfogadni a parlament által elfogadott személyi javaslatokat”. És hogy az államfő „önállóan dönthet, hogy a személyi javaslatokat elfogadja-e vagy elutasítja”. Indokai között az is szerepelt, hogy azelnöknek „ellenőrző szerepe van a törvényhozás felett”, és hogy a jelöltek elutasításához való joga az egyik eszköz annak megakadályozására, hogy a parlament esetleg visszaéljen törvényhozói hatalmával. 
Amire az alkotmánybírák többsége Gašparovičot 2012-ben felhatalmazta, azt most megtiltotta Kiskának. Ugyanazok azalkotmánybírák. 

Tették ezt azért, hogy semmi ne állhasson az útjába a hatalommal való parlamenti visszaélésnek – a kormánypárt érdekei szerint. Ez a hatalommal való visszaélés arra kényszeríti az államfőt, hogy a két elfogadhatatlan politikai jelölt közül az egyiket kinevezze.