Ami a rostámon fennakadt

Nyilván berezelt Robert Fico kormányfő a Smer támogatottságának állandósuló csökkenése miatt, és amolyan hordószónokként szeretné megállítani azt. A pórnép egészségét szívén viselő államférfi szerepébe bújt és megüzente Tomáš Drucker miniszternek, hogy nem tűr semmiféle „zajacoskodást”. Rudolf Zajac egykori miniszterre gondolt, aki 2002 és 2006 között bevezette a vizitdíjat meg a kórházi ágydíjat. Azzal érvelt, hogy a letűnt rezsim propagandája ellenére az egészségügy sosem volt, nem is lehet ingyenes. Abba bukott bele, hogy az életképes elveket hirdető reformjában a szociális szempontokat nem vette kellőképpen figyelembe. Fico tizenöt év elteltével lovagolja ezt meg, és fene nagy jószívűségében csak a lényeget hallgatja el. Az utóbbi években ezen a különösen érzékeny területen többnyire éppen a Smer emberei keveredtek korrupciós botrányokba. Emlékezzünk csak a méregdrágán beszerzett CT- és egyéb készülékekre, vagy Marcel Forai gátlástalanságára, aki az Általános Egészségbiztosító vezetőjeként (VšZP) 77 éves nagynénjével ütött nyélbe szerződéseket és vágott zsebre milliókat. Elsősorban ezek az alakok a felelősek az állami biztosító tavalyi, nagyjából 280 millió eurós veszteségéért. A Sme a héten közölt összeállítást arról, hogy a besározódott Pavol Paška volt házelnök távozása ellenére a „cassovia boys”, vagyis a Smer kassai legényei továbbra is döntéshozó pozíciókban tüsténkednek és fosztogatnak. De Fico nem őket, hanem az egészségügyben végre átláthatóságra és a korrupció visszaszorítására törekvő tárcavezetőt akarja megzabolázni. Papolása ellenére Fico még betegebbé teszi egészségügyünket, hiszen a költségvetési pénzeket és a befizetett járulékokat még mindig nem kizárólag a betegellátásra fordítják, a holdudvar továbbra is dézsmálja azokat.

Két új párt Magyarországon

Magyarország erősödik – hangoztatja naponta többször a budapesti államtitkárok siserehada. A haza leépül – riposztozik az egymással is viszálykodó ellenzék. E táborba készül a Momentum Mozgalom, amely még nem is párt, de Orbán Viktor már az új „szadesznek” bélyegezte. Pedig egyelőre csak annyit tett, hogy a budapesti olimpiai rendezéséről kezdeményezett népszavazást. Ahogy például Hamburgban történt, és talán Párizsban is lesz. Az egyelőre ismeretlen fiatalok országjárásba kezdtek, eközben a Fidelitas bősz aktivistái provokálják őket. Feltehetően azért, mert több politológus az „egykori Fideszként” jellemzi a Momentumot. A Józan Ész Forradalma néven zászlóbontásra készül Gémesi György, az MDF alapító tagja is. Gödöllő sikeres polgármestere elavult ideológiáktól mentes néppárt létrehozásán munkálkodik, mert szerinte a korrupció és a tisztesség nem jobboldali vagy baloldali kategória. A korrupciótól pedig már fuldoklik az ország – mondja. A következő hónapokban eldől, hogy a két kezdeményezés tiszavirág-életű lesz-e, vagy megélhetési és korrupt politikusoktól mentes, kormányváltásra készülő politikai erő.

Abszurd ukrán nyelvtörvénytervezet

Negyven-egynéhány képviselő törvénytervezetet nyújtott be, amely hivatalos nyelvként csak az ukránt ismerné el, méghozzá minden szinten. Csak ukrán nyelven folyhatna az ügyintézés a helyi hivatalokban is, minden pedagógusnak államvizsgát kellene tennie ukrán nyelvből. A nálunk is elhíresült nyelvrendőrség vizslatna mindenfele, súlyos pénzbírságot, még börtönbüntetést is kiszabhatna. A beterjesztők azt mondják, az oroszt akar-ják kiszorítani a közéletből, viszont súlyosan sértenék a kisebbségek alkotmányos jogait is. A sokat szenvedett Kárpátalján a magyar nyelvű médiumoknak kötelezően közölniük kellene minden anyagot ukránul is, a nem államnyelven előadott színházi darabokat feliratozni kellene. A magyar nyelvet családi körbe, esetleg a templomokba szorítanák vissza, bár ez utóbbi sem egyértelmű. Az ottani magyar aktivisták több ezer aláírást gyűjtöttek a tiltakozó petícióhoz. A magyar kormány diplomáciai erőfeszítéseket tesz. Remélhetően a józan ukrán demokratáknak sikerül megfékezniük az eszement rögeszméket dédelgető nacionalistákat.

Szilvássy József