Állami maffia

Sajnos nem kapnak kellő figyelmet ezekben a hetekben nagyon fontos bejelentések, hiszen a legmagasabb politikai körökben úgy röpködnek a vádaskodások és a keményebbnél keményebb nyilatkozatok, hogy már külön légi forgalmi irányítóra lenne szükség miattuk.

Ilyen volt a Számvevőszék jelentése is az Árszabályozási Hivatalnál (ÚRSO) végzett ellenőrzésről. Pedig maga a Számvevőszék elnöke, Karol Mitrík ismertette, hogy mit találtak az energiaárakat alakító hivatalnál.

Először is már az megdöbbentő, hogy ez volt az első ellenőrzés az ÚRSO-nál, pedig tizennyolc évvel ezelőtt hozták létre a hivatalt! 

Maga az ellenőrzés pedig igazolta azt, amit a lapok már két éve (!) megírtak, amikor a smeres jelölt Jozef Holjenčík vezette hivatal ugrásszerű villanyáramár-emelést jelentett be.

Holjenčík csak amolyan csinovnyik volt Robert Fico számára, mint egykor Vladimír Mečiar számára a Nemzeti Vagyonalap (FNM) elnöke. Papíron egy független intézmény független igazgatója, ám a valóságban azt hajtotta végre, amit a főnök parancsolt.
Elemzők és gazdasági szakírók szerint egy nagyon jól jövedelmező sémát alakítottak ki az energiaszektorban, részben az ÚRSO-n keresztül. A kormány döntötte el, hogy kinek engedélyezi, hogy energiát állítson elő, és azt is, hogy ki kap ehhez zsíros állami dotációkat. 

Igazi aranybánya, bár egyesek valójában a szénbányászatból szedték meg magukat, mások meg a napenergia-bizniszből, és a többségük természetesen Smerhez kötődő vállalkozó. 

Holjenčík feladata volt, hogy az egész rendszer zökkenőmentesen működjön, így persze pontosan tudja azt is, ki mennyire szedte meg magát belőle, és erről dokumentumokkal is kellett rendelkeznie. És persze ahhoz angyalnak kellene lennie egy hivatalnoknak, aki éveken át pontosan látja, hogyan megy nagyban a lopás, saját magának meg nem csurrantana semmit.

Nos, Holjenčík sem angyal. A Számvevőszék kiderítette, hogy 471 ezer eurót fizetett ki szakértői véleményezésekért és hatástanulmányokért – de ezeket a roppant fontos munkákat most sehogy sem bírják megtalálni. Állítólag kidolgozták, leadták őket, a hivatal szép rendben fizetett értük, aztán meg valahogy nyomuk veszett.
Holjenčík azt állítja, ők „leadták és iktatták a munkákat a hivatal archívumában”, 

de az ÚRSO új vezetése most eldugta őket az ellenőrök elől, hogy kitoljon az előző vezetéssel. Az ÚRSO új szóvivője ehhez annyit tett hozzá, hogy nem fog eszement kijelentéseket kommentálni,

 és „az ellenőrzésről készült jelentéssel már a nyomozóhatóság foglalkozik”.

Ha civilizált társadalomban élnénk, a hatóságok úgy járnának el, mint a maffiapereknél. Vádalkut kötnének egy gyanúsítottal, aki az enyhébb büntetése reményében koronatanúként szerepelne az ügyben, a vallomása alapján pedig lelepleznék a többi tettest. A mi bűnüldöző szerveink azonban semmi ilyesmit nem tesznek, mert nem is várja el tőlük senki (sőt, ennek ellenkezőjét várják el).

Az objektivitás kedvéért azért tegyük hozzá, hogy az alvilági csoportokhoz, a Černák-bandához, a Sýkora- vagy a Piťo-bandához azért nem hasonlíthatjuk az állami intézményekben tenyésző szervezett bűnözői csoportokat. Utóbbiak ugyanis vérprofik.
A szerző a Trend hetilap munkatársa