Akadozó turizmus

Bár a legtöbb hír már arról szól, hogy sok ország, légitársaság, repülőtér, szálloda újra megközelítette, elérte, vagy akár túl is szárnyalta a 2019-es járvány előtti rekordforgalmat, az ágazat mégis jelentős problémákkal küzd, így most a legfontosabb kihívás: túlélni a telet, hogy a következő idényben akadálymentesen, a régi fényében tündököljön az idegenforgalom. A két legnagyobb akadály a téli szezonban a munkaerőhiány, valamint a magasabb bér- és energiaköltségek.

Bár azt gondolnánk, hogy a koronavírus-járvány már mögöttünk van, ez csak részben igaz. Kisebb-nagyobb hullámokban jöhetnek utórezgések, és a pandémia hatásait a mai napig érezzük. Sok terület, de talán a leginkább érintett szektor a turizmus. Ugyan már szinte sehol sincsenek utazási korlátozások – az utolsó európai ország, Spanyolország a napokban törölte el az utolsó ilyen szabályt –, de aki mostanában utazott, biztosan észrevettte, hogy hosszabb ideig kell várni az étteremben, a szállodában, a határátkelőn, a repülőtéren stb. A megmaradt alkalmazottak sokszor két ember munkáját kénytelenek elvégezni, és bizony érezhető: messze még, amikor visszatér a turizmus a régi kerékvágásba.

A legjobb példa az egész helyzetre az amszterdami repülőtér körüli káosz – Schipol lett az elrettentő és a jövőre nézve intő példa. A holland légikikötőben a nyáron hatalmas sorok alakultak ki, volt olyan, hogy egyenesen azt üzenték az utasoknak, ki se menjenek – járatok ezreit törölték, vagy csak jelentős késéssel tudtak indulni – sok százezer turista nyaralását tette tönkre az amszterdami káosz. A holland repülőtér azt kérte a legnagyobb ügyfelétől, a KLM-től, hogy ne is áruljon több jegyet, és legalább 10–15 százalékkal csökkentse a járatok számát, a napi utasszámot pedig maximalizálták a normál forgalom 60–70 százalékára. Azt gondolták, hogy a káosz a nyár végével megoldódik, ám a napokban jött az újabb keserű pirula: a repülőtér a téli szezon végéig, azaz 2023 márciusáig fenntartja a korlátozásokat. Az egész káosz oka, hogy a járvány kitörésekor nagyon sok embert elbocsátottak, és most lasszóval kell keresni a munkavállalókat, hiszen – bármilyen izgalmas is repülőtéren dolgozni – sokakat elriaszthat a tudat, hogy egy újabb hullám, járvány kitörésekor egyik pillanatról a másikra bárki elveszítheti megélhetési forrását.

A bérköltségek növekedése is ehhez kapcsolódik, a munkaerőhiány miatt csak magasabb havi juttatásért vállalják a feladatot az új jelöltek, egyfajta kockázati felárként értelmezve. És persze az elszálló infláció is felfelé tornázza a béreket. Ráadásul az energiaszámlák is elszálltak, ezért megannyi szálloda, fürdő egyszerűen bezár a téli szezonra.

Utólag könnyű okosnak lenni, de tény, hogy nagyon sok helyen elhamarkodva reagáltak a járvány kitörésére. Volt, ahol elbocsátási stopot vezettek be (pl. Olaszország – onnan nem is hallani munkaerőhiány miatti káoszról), de a legtöbb helyen a legegyszerűbb megoldáshoz folyamodtak: mindenkit elküldtek, lélegeztetőgép-üzemmódra kapcsoltak. Most pedig, amikor visszatértek a turisták, láthatjuk: ez sokkal költségesebb döntés volt, mintha kivártak volna, megtartva az alkalmazottakat.

Talán a jövőben megfontoltabban, a mostani tapasztalatokat is figyelembe véve döntenek, hogy egy-egy rövidebb leállás, lassítás után ne kelljen újra elölről kezdeni az építkezést. És hogy ne legyenek akadályok, amikor pörögne a turizmus. Mert az emberek alig várják, hogy kiránduljanak – csak működjön a turizmus! Teljes gőzzel! Talán jövő ilyenkorra sikerülhet.