A világ – Európa és a 100 nap

Atézis, miszerint a politika a közjó szolgálata, vak vágányra került. Vajon reménykedhetünk-e abban, hogy az USA adminisztrációja képes lesz újra a józan ész szabályai szerint működni? Mai tudásunk szerint erre kicsi az esély.

Rólunk – nélkülünk

Európában háború van. Az agresszor Oroszország. Ukrajna immár 3 éve vívja egyenlőtlennek tűnő harcát. Legújabb kori történelmünk is arra int, hogy az orosz birodalmi ambíciók veszélyeztetik több közép-európai ország szuverenitását is. Putyinék nem titkolt vágya visszaállítani a második világháború utáni területrendezés és „érdekszféra” határait.

Igaz ugyan, hogy több „hamis békekövet” is megjelent, ám az oroszok hajthatatlanok. A trumpi politikai amatőrizmus eredménye az oroszok helyzetbe hozása. Ugyanis az amerikaiak által szorgalmazott kétoldalú tárgyalás nekünk az „új München”. A rólunk nélkülünk! Ukrajna és Európa nélkül nem lehet békét teremteni. Ukrajna területi egységét – biztonságát – csakis „közös európai biztonsági garanciák” szavatolhatják.

Pozsony és Budapest

Az európai nagyok sebtében öszszehívott párizsi tanácskozásán valószínűleg erre keresik az optimális megoldást. Szlovákia és Magyarország politikai képviselőit – az unió két renitenskedő miniszterelnökének köszönhetően – erre a tanácskozásra, sajnos, nem hívták meg.

Irányukban ugyanis elfogyott a bizalom. Nagy kár. Ez beláthatatlan következményekkel járhat mindkét ország számára. Eddig, minden propaganda ellenére, az az igazság, hogy EU-s tagságunkból több előny, mint hátrány származott. Tehát annak ellenére vagyunk nettó haszonélvezői, hogy országaink sem gazdasági, sem biztonságpolitikai, tudományos-kutatási eredményei révén vagy egyéb készségeivel erre rászolgálnának. Sőt. Ezért is külön fájó, hogy több uniós törekvést inkább megakasztani, mint támogatni törekednénk.

Erre mondhatják sokan: ez a nagypolitika. Ezt mi úgy sem tudjuk befolyásolni. Ezzel lehet egyetérteni vagy vitatkozni – én az utóbbiak közé sorolnám magamat.

Dinamikus belpolitika

Mi az tehát, amit érdemben tudunk, vagy legalább tudnunk kellene befolyásolni?

Ez mindenképpen a hazai pályán való szereplésünk. Megfigyelhető a szlovákiai belpolitika dinamikus változtatása, illetve a folyamatokban való hivatalos részvételünk hiánya. Azt, hogy mi is történik ma az országban, valószínűleg nem kell külön magyarázni. A még „politikát nem fogyasztók” is kedvükre válogathatnak a bőséges információáradatban.

Szlovákiában újra helyzet van. 100 nap. A politika világában ismert időkategória. Kormányokon – működő demokráciákban – ennyi idő után szokták számon kérni vállalt programjuk teljesítésének állapotát. Ez az az időszak, amikor az ellenzék a kormányprogram egyes elemeinek teljesítését konkrétan számon kéri.

Szlovákiai magyarok

Sajnos arról nincs tudomásom, hogy a szlovákiai magyarok politikai képviseletén akár a választó, akár a párt tagjai közül bárki is számon kérte-e politikai programjának teljesítését. Az új elnök és csapata nincs velünk, választókkal beszédes viszonyban. Amit konkrétan tudunk, az egy miniszterelnöki találkozó, mely eredményéről mintha hírzárlatot rendeltek volna el. Azt el kell fogadni, hogy bizonyos témákról – kölcsönös megegyezés alapján – a felek nem kívánták tájékoztatni a nyilvánosságot. Az embernek az az érzése, mintha a tárgyaláson csakis a „nyilvánosságra nem tartozó” problémákat érintették volna.

Ehhez képest hetek óta áll a bál. A tereken elégedetlen tömegek tüntettek. A kormánytól számon kérik az ország külpolitikai irányultságát megkérdőjelező magatartásán kívül a gazdasági megszorítások szükségszerűségének mértékét is. Hiszen a konszolidáció terheinek nagyobb részét a lakosság fizeti meg. Mindeközben a kormánytagok saját javadalmazásukat növelték.

Elfogadhatatlan, hogy ebben a helyzetben a szlovákiai magyarok politikai képviselete nincs jelen a közéletben. Jóba Mihály e lap hasábjain, a 2025. február 14-i számban a következőket írja: „Szlovákiában sokadszor megteltek a terek. Ismét nem a politikusok voltak a főszereplők, hanem a polgárok, és a megmozdulásokat is ők szervezték, (…) hallatták a szavukat Dunaszerdahelyen, Komáromban és Érsekújvárban is”.

Fontos kérdések

A legidőszerűbb kérdésekből több is felmerül: Milyen álláspontot képvisel a Magyar Szövetség? Mikor kívánnak cselekvően bekapcsolódni az aktuális eseményekbe? Vajon lehet-e tartósan külföldön tartózkodó elnökkel hatékony politikai érdekképviseletet kialakítani? Vajon az elnök, az elnökség részéről történt-e megkeresés szlovák politikai párt irányában?

Meggyőződésem, hogy a parlamentbe jutás mikéntje érdekében több politikai innovatív eszköz mérlegelése szükséges. Széles körű együttműködés híján ismét eredménytelen törekvéseit magyarázhatja a párt.

Márpedig ez nem elég.