<p>Államilag dotált kampány kezdődött Üzbegisztánban a rap és a rockzene, azon belül főleg a heavy metal ellen. E zenei irányzatokat a szadizmussal, drogfüggőséggel és morális zülléssel azonosító dokumentumfilmet pár napja mutatták be a legfontosabb tévécsatornán.</p>
A sátán zenéje
A „mű” a szovjet propagandafilmek stílusában ecseteli, hogy a rockzene az afrikai vadászrituálék során keletkezett, a rapet pedig elítéltek találták ki a börtönben, ezért hordanak a mai rap-előadók is bő nadrágot. „A sátán ezen zenéit gonosz erők alkották, hogy a nyugati országok fiataljait az abszolút morális züllésbe taszítsák” – hangoztatják a film készítői.
Egy-két órás üzbég honlapokon való bóklászás, zenehallgatás után megállapítottam, hogy az ottani felhozatal egy része igencsak színvonalas, a közönség könnyen hozzájuthat korrekt hallgatnivalóhoz. Progresszív metálban például a FROM.UZ nevű formációt, valamint a korai David Bowie-lemezek hangulatát idéző Monnót tudom ajánlani, punkból a Basket Case és a Ballistica nevű csapatokat. A rapperek mezőnyében meglepően sok versenyzőt fedeztem fel, közülük egy Kaplya művésznevű, oroszul és üzbégül is rímelő fiatalember, valamint a Benuqson nevű csapat volt a legszimpatikusabb, ők egyébként kizárólag üzbégül „tolják”. A netes kínálat alapján megkockáztatom, hogy a tárgyalt stílusok képviselői nem rosszabbak, mint mondjuk szlovák kollégáik, sőt néhol még egy kis izgalmas ázsiai hatást is felfedezni vélek muzsikájukban.
Kíváncsi vagyok, hogyan fogadták az ominózus filmet, és hogyan reagált a célközönség. Annál is inkább, mivel az alkotók szerint a nyugatról beszivárgott káros zenék hatása „fekete felhőként gyülekezik az üzbég fiatalság feje felett”. Ráadásul állítólag fehér köpenyes tudósok is szerepelnek a filmben, akik a klasszikus zenének, valamint az üzbég népzenének az emberi szervezetre gyakorolt jótékony hatását bizonygatják.
A húsz éve hatalmon levő vasöklű államfő, Iszlam Karimov eddig mindent véghezvitt, amit kitervelt. Az sem jelentett problémát számára, hogy az ellene tüntetők közé lövessen 2005-ben (csendben is van azóta az ellenzék), vagy hogy korlátozza a vallásszabadságot és sárba tiporja az emberi jogokat az országban. Lukasenko után talán ő a szovjet utódállamok kettes számú diktátora. Az egy helyben döcögő gazdaságért és általában minden rosszért a nyugati érdekcsoportokat, a mocskos kapitalistákat okolja, ami érthető, hiszen a szovjet érából mentette át hatalmát és közvetlen munkatársait. Az oroszul rappelő üzbégeknél mindenesetre nem találtam kormányellenes szövegeket. Az nyilván tényleg árthatna az egészségüknek...
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.