A Rybanič-ügyirat

Így szerzett a nyilvánosság tudomást arról, hogy a B. A. Haus cég, amelyben 2013 októberéig Bašternáknak is érdekeltségei voltak, jókora összegeket küldözgetett Počiatek és Kaliňák számlájára.

A Nemzeti Bűnüldözési Hivatal üzleti titok, banktitok és adózási titok megsértése miatt indított eljárást „Filip R.” ellen.

A Rybanič-ügy, úgy, mint korábban jó néhány, azt bizonyítja, egyedi esetek kellenek hozzá, hogy lelepleződjön, mennyire beteg az egész rendszer, milyen tarthatatlan állapotok uralkodnak. A legfontosabb, hogy ezt a tényt ne homályosítsa el a Rybanič elleni eljárás.

Szlovákiában évekkel ezelőtt életbe lépett az összeférhetetlenségről szóló alkotmánytörvény. Elfogadásának célja röviden az volt, hogy az állami tisztségviselők ne helyezhessék személyes érdekeiket a közérdek fölé. Hangsúlyozni kell, hogy az összeférhetetlenség nem akkor keletkezik, amikor ilyesmire ténylegesen sor kerül, hanem ha a köztisztviselőnek egyáltalán lehetősége van erre. Ezért az összes állami köztisztviselőnek nyilatkozatot kell tennie és igazolnia, hogy nem áll politikai, gazdasági, hivatali összeférhetetlenségben. Ez az alkotmánytörvényből eredő kötelessége. A gyakorlat teljesen mást mutat.

A nyilvánosságra hozott adatok alapján Kaliňák 3,2 millió eurós nyereségre tett szert azóta, hogy belügyminiszter. Azt nem tudjuk, hogy mivel, hogyan keresett ennyi pénzt. Korábban azt szokta válaszolni az ezt firtató kérdésekre, hogy körülbelül tíz cégben többségi tulajdonos, úgy harmincban meg kisebbségi. Az utóbbi időben már így válaszol arra kérdésre, hogy milyen cégekben van részesedése: „azt hiszem, nem tudnám megmondani az összeset, így fejből nem tudom”. Tárgyalóteremben játszódó filmekben szoktunk hallani ilyen mondatokat.

Jogállamban minden állami funkcionáriusnak kötelezően, azonnali hatállyal nyilvánosságra kell hoznia, hogy milyen cégekben mekkora a részesedése. Azért, hogy nyilvános és ellenőrizhető legyen, üzletelnek-e, és milyen üzletekben érdekeltek a befolyásos állami vezetők. Ha ez itt működne, a választók nem lennének arra kárhoztatva, vajon jön-e egy Rybanič, aki a saját bőrét kockáztatva előás valamit, és kiderül, mennyire nem működik a kiváltságosok ellenőrzése. Ahogy Bertold Brecht német drámaíró írta, szerencsétlen ország, melynek nincsenek hősei. De még szerencsétlenebb az, amelynek hősökre van szüksége.

A szerző a Trend hetilap kommentátora