<p>Szlovákia kormányán kívül talán senki sem gondolta, hogy az ismételten megnyitott tőkefedezeti nyugdíjpillérből a megtakarítók tömegesen fognak kilépni. Habár az átalakítások jelentősen csökkentik a várható potenciális hasznot és már-már az egész reform értelmét kérdőjelezik meg, még mindig akkora vonzerővel rendelkeznek, amely a lakosságot kitartásra ösztönzik.</p>
A nyugdíj, az bizony bizonytalan
Ez az ok pedig nem más, mint az örökölhetőség. Hiába az alacsony hozam vagy az állami ellenkampány, az emberek a nyugdíjalapokba irányuló befizetéseiket a sajátjuknak tekintik. Kis pénz, de legalább az enyém, gondolják sokan. A megnyitás már csak azért is érdekes, mert Robert Fico ilyen blamázst korábban már kétszer átélt. Nem tudni, miért szalad bele egy harmadikba. De úgy néz ki, nem nyugszik, hiszen idővel a közösből még inkább fog hiányozni a pénz. Nem ötletet kívánunk adni a pénzügyminiszternek, de Fico még mindig nem lőtte el az összes patronját. Tulajdonképpen a nyugdíjreform is részben azért volt sikeres, mivel automatikusan, aktív lakossági szerepvállalás nélkül ment végbe. Ezt a passzivitást azonban a saját hasznára is fordíthatná. Ha olyan törvényt hozatna, hogy minden nyugdíjjárulék automatikusan az állami pillérbe irányul, és aki ezzel nem ért egyet, annak nyilatkoznia kellene, máris megugrana a második pillérből kiesők száma. De még a jelen állás szerint sem vonultak el a fellegek a magánnyugdíjpénztárak fölül. A görög államadósság átstrukturálásának talán legnagyobb vesztesei éppen a görög nyugdíjalapok. Mivel sok más európai országhoz hasonlóan többnyire államkötvénybe fektettek, az első ránézésre irigyelt adósságelengedésnek, vagyis az államkötvények értéke megfelezésének a vesztesei lettek. Már tudjuk, nincsenek egyedül, a spanyol kormány csekélyke 65 milliárddal csapolta meg az ottani nyugdíjalapokat. Ezek után senki se higgye, hogy az államilag szervezett nyugdíjrendszerben, vagyis az I., II., de akár a III. pillérben is biztonságban vannak a megtakarításai. Ha az állam közvetlenül nem is teszi rá a kezét, akkor államkötvényeket vásároltat értük. Ráadásul paradox módon az a helyzet állt elő, hogy az állami nyugdíjak most jobban emelkednek, mivel elérik legalább az inflációt, a magánalapok még azt sem. Igaz, ez a szomorú tény alapvetően a káros állami szabályozás rovására írható. Fel lehet hát készülni, hogy a nyugdíjalapok hányattatásai még messze nem értek véget.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.