A nép elnöke

 

Rögtön az elején szeretném leszögezni, hogy bármelyik, a politikában egy cseppet is jártas ember azonnal megmondhatja, hogy Procházkából jövőre nem lesz köztársasági elnök. Egyrészt túl fiatal, másrészt nem elég népszerű, harmadrészt nem fog mögé olyan könnyen beállni az összes jobboldali párt, s ha végül esetleg mégis, a civilek támogatását nem fogja tudni egykönnyen megszerezni, amire egy jobboldali jelöltnek a Smerrel szemben rettentően nagy szüksége lenne. Az eddigi három államfőválasztás során a lakosság józanabbiknak mondható fele két alkalommal is csak a kisebbik rosszra tudott szavazni a második fordulóban. 1999-ben sokan csak azért szavaztak Rudolf Schusterre, hogy ne Vladimír Mečiar nyerjen. 2004-ben, a második fordulóban pedig minden valószínűség szerint Ivan Gašparovič szavazóinak többsége Vladimír Mečiar ellen szavazott, nem Gašparovič mellett.  Talán csak 2009-ben szavaztak az emberek szívből Iveta Radičovára, ám végül ez sem volt elég. A jövőre esedékes választás nem csak arról szól, hogy a jobboldal képes lesz-e kiállítani egy olyan jelöltet, aki majd szembeszáll Robert Fico bábjával, és megpróbálja a hatalom legalább ezen kis szeletét visszaszerezni a baloldaltól. A 2014-es államfőválasztás és az arra való felkészülés inkább azt mutatja meg, képes-e tanulni eddigi hibáiból, és egy olyan helyzetben, amikor valódi egységet kell felmutatni, hogyan viselkedik majd a jobboldal. Procházka bejelentése ennek az ellenkezőjét mutatja. Úgy tűnik, a jobboldal továbbra is csak aktív politikusokban képes gondolkodni. Közben mintha teljesen elfelejtené, hogy Szlovákiában az elmúlt években egyetlen igazán népszerű, integráló jobboldali politikus volt, Iveta Radičová, akit a végén kiutáltak maguk közül.  S ha még ő sem volt képes megverni Gašparovičot, miért gondolják naivan, hogy majd valaki közülük, a többiek teljes támogatása nélkül többre lesz képes? Ezek az emberek vagy politikailag teljesen naivak, vagy pont ellenkezőleg, a választás előtti felkészülést pozíciószerzésre, esetleg a többiek valamilyen politikai zsarolására akarják kihasználni. Radoslav Procházka valóban jó szakpolitikus hírében áll, bár mi, magyarok neheztelünk rá a kettős állampolgárság ügyében tanúsított magatartása miatt. Mégis nagyon messze van a népi politikus olyan fajtájától, aki képes lenne a szavazók többségét megszólítani a kellő pillanatban. Amióta az államfőt közvetlenül a nép választja, olyan jelöltet kellene találni, akit a nép is a sajátjaként fogad el. Erre már évek óta képtelen a jobboldal, s ha ebben az évben nem talál senkit, akkor előre búcsút mondhat a Grassalkovich-palotának.