A NATO csak bírált, kizárással nem fenyegetőzött

Az [origo] által megkérdezett politikusok szerint a Foreign Affairs című lapban megjelent cikket nem kell túlértékelni, csupán egy bővítés-ellenes véleményről van szó. Juhász Ferenc honvédelmi miniszter szerint ugyanakkor a figyelmeztetést komolyan kell venni. A NATO-főtitkár szóvivője azt mondja: a cikk szerzője csak a saját véleményét fejthette ki. "Nem vezetünk a NATO-ban bizonyítványt a szövetségesekről" - mondta Yves Brodeur.

Celeste A. Wallander biztonságpolitikai szakértő a Foreign Affairs című amerikai lapban azt írja, hogy a NATO-ban azért bírálják Magyarországot, mert az elmúlt négy évben túl sokat mulasztott a vállalások teljesítésében. Lord Robertson NATO-főtitkár szerinte nem hivatalosan közölte Juhász Ferenc honvédelmi miniszterrel, hogy már kizárták volna Magyarországot a szövetségből, ha lenne erre mód. Wallander az európai biztonságpolitika egy rangos képviselőjére hivatkozva az előző kormány antiszemitizmusát, a szomszédaival szemben támasztott -nem területi - követeléseit, valamint a balkáni stabilitás megteremtésében elmulasztott konstruktív szerepét említette, mint olyan tényezőket, amelyek miatt a NATO megválna Magyarországtól. Úgy fogalmaz a szerző: "Magyarország elnyerte a NATO legkiábrándítóbb tagjának a címét, pedig voltak vetélytársai is".

Az írás szerint Orbán Viktor nacionalista kormányának választási veresége után úgy tűnik, hogy Magyarország ismét visszatért a helyes útra. A jelenlegi vagy leendő tagországokban a jövőbeli választásokon azonban olyan rezsimek kerülhetnek hatalomra, amelyek nem férnek össze a NATO elveivel.

A szerző végkövetkeztetése szerint a NATO-nak a prágai csúcstalálkozón az észak-atlanti szerződés módosításával létre kell hoznia egy olyan mechanizmust, amely büntetné, felfüggesztené vagy kizárná a tagságra méltatlanná váló országokat, mert csak így biztosítható, hogy a NATO-tagság ösztönzője legyen a demokratikus reformoknak és a szövetség hatékony politikai és katonai intézmény maradjon.

"Nem vezetünk a NATO-ban bizonyítványt a szövetségesekről" - mondta csütörtökön Yves Brodeur, a NATO-főtitkár szóvivője az MTI tudósítójának a Foreign Affairs cikkéről. A szóvivő nem látta még a cikket, nem ismeri a szerzőjét sem, de - mint mondta - annyi bizonyos, hogy az illető csak a saját nézeteit fejthette ki.

Brodeur azt mondta: "Mint az közismert, a NATO-ban nincs ilyen minősítő eljárás vagy mechanizmus. A dolog így számomra értelmezhetetlen. Mi nem kommentáljuk soha a nyilvánosság előtt a szövetségesek teljesítményét. Ez nemcsak Magyarországra vonatkozik, hanem a többi szövetségesre is. Nem lenne valami gyümölcsöző gyakorlat. A szövetségesek együtt - ez az alapelv. Együtt értékeljük a szövetség teljesítményét, azt, hogy hogyan mennek a dolgok, hogyan teljesítjük különböző kötelezettségeinket, megbízatásainkat, amelyeket vállaltunk. A szövetségesek ennek tükrében döntik el, hogy a műveleteink sikeresen haladnak-e vagy sem. De nem vitatkozgatnak és nem latolgatják az egyes szövetségesek értékét. Azt gondolom, nem ilyesmivel érdemes foglalkozni, nem érdemes erre vesztegetni az időt. Foglalkozni az igazi kérdésekkel kell, mint például azzal, hogyan tehetnénk jobbá a szövetséget".

A politikusok szerint Wallander bővítés-ellenes

Az [origo] által megkérdezett politikusok szerint nyilvánvalóan egy bővítés-ellenes személy cikkéről van szó, amely korántsem tükrözi a hivatalos álláspontot. Elismerték ugyanakkor, hogy Magyarországnak bőven van mit behoznia lemaradásából ahhoz, hogy a NATO által elvárt korszerű hadserege legyen.

Juhász Ferenc honvédelmi miniszter közölte: sem George Robertson NATO-főtitkár, sem a NATO más vezetője nem fenyegetett Magyarország kizárásával. Azt ugyanakkor elismerte, hogy Magyarország szinte semmilyen területen nem teljesítette vállalásait. Ezért a szóban forgó cikk komoly figyelmeztetés lehet, hogy az ország szavahihetősége ne kérdőjeleződjön meg. Ha ugyanis a NATO-ban megrendül a bizalom, akkor az Európai Unióban is megkérdőjeleződik a szavahihetőségünk - mondta az [origo]-nak a miniszter.

Juhász elmondta: az utóbbi időben többször találkozott Robertsonnal, akinek sürgetés volt a hangjában, amikor beszéltek. Szerinte ugyanakkor nem valószínű, hogy a prágai csúcson felmerüljön a kizárás intézményének bevezetése. "A cikkben szereplő kritika nem új információ" - állította Juhász, hozzátéve, a mostani ellenzéknek komolyan kellett volna vennie a figyelmeztetéseket, amikor kormányon volt.

Tóth Tamás külügyi szóvivő az [origo]-nak azt mondta: hivatalosan nem merült fel, hogy ki kellene zárni Magyarországot a NATO-ból. "Az új kormány pontosan azt jelezte, hogy határozottan fel fog lépni az antiszemita megnyilvánulásokkal szemben. Emellett stabilizáló szerepének megerősítését és az amerikai-magyar kapcsolatok elmélyítését ígérte a külügyminiszter" - állította a szóvivő, hozzátéve, hogy Kovács László látogatásának pozitív visszhangja volt. Tóth ugyanakkor elismerte, hogy voltak olyan - nem hivatalos - utalások, miszerint javítani lehetne Magyarország NATO-ban betöltött szerepén.

Keleti György MSZP-s politikus, volt honvédelmi miniszter szerint a csatlakozási tárgyalások során Magyarország csak olyan ígéretet tett, amit azóta is folyamatosan betart. Példaként említette, hogy a GDP-ből legalább 1,81 százalékot kell a honvédelemre fordítani. A jövő évi költségvetésben ennek megfelelően az szerepel, hogy több, mint 300 milliárd forintot kap a Honvédelmi Minisztérium. "Amikor felvettek minket, ez az összeg nem volt több 200 milliárdnál" - állította Keleti. Hozzátette: az általános ígéretek között szerepelt a hadsereg korszerűsítése, a hivatásos állomány jobb ellátása is.

"Amivel bírálatot vívtunk ki, az nem általános ígéret volt" - mondta Keleti az [origo]-nak. Magyarországnak ugyanis konkrét felajánlásokat kellett tennie a kollektív védelem számára. Ennek keretében meghatározott számú alakulatot és korszerű repülőgépeket ígértünk, amelyekkel viszont jelenleg nem rendelkezik az ország. Ugyanígy bírálják a jelenlegi magyar légvédelmi rendszert is, amely szintén korszerűsítésre szorul.

"A NATO alapelve a bővítésnél az volt, hogy olyan országokat vettek fel, amelyek szerepet vállaltak a békepartnerség programban" - közölte a volt miniszter. Vagyis nem NATO-kész hadsereget vártak el, hanem azt, hogy visszafordíthatatlan politikai és gazdasági fejlődést tapasztaljanak az adott országban, és az jó viszonyt ápoljon a szomszéd országokkal - tette hozzá Keleti, aki szerint ezekkel a létező alapfeltételekkel kell záros határidőn belül egy megfelelő hadsereget kialakítani.

A volt honvédelmi miniszter szerint a hadsereg kialakításával van elmaradva Magyarország, és ezért elsősorban az Orbán-kormányt terheli a felelősség. A NATO Juhász Ferenc honvédelmi miniszter és Medgyessy Péter miniszterelnök felé is megfogalmazta aggályait a kormányalakítás után. Juhászt informális úton is tájékoztatták a bírálatokról, amikor bemutatkozott a NATO főtitkárának.

Keleti épp ezért úgy látja, nem véletlen, hogy a hadsereg jövő évi költségvetése 40 milliárd forinttal nőni fog. Szerinte a NATO máris nagyra értékelte, hogy Magyarország komolyan veszi a bírálatokat, és máris látják az új kormány törekvéseit. A HM például több tendert is kiírt a hadsereg korszerűsítése érdekében.

A szocialista politikus szerint az elkövetkezendő 4 év alatt jelentős fejlődés érhető el. A ciklus végére például már csak hivatásos katonákat akarnak foglalkoztatni a hadseregben. Ezzel párhuzamosan pedig jelnetős korszerűsítések várhatók - tette hozzá.

Keleti szerint ugyanakkor a cikket író bírálónak is jobban el kellene mélyülnie a kérdésben. "Magyarországnak stabilizáló szerepe van a térségben. A magyar fegyveres erők számos nemzetközi akcióból kivették már a részüket erejükhöz mérten" - sorolta a politikus, példaként említve pont Magyarország balkáni szerepvállalását, amely a cikk szerzője bírált. Az írásban szereplő más kritikai megjegyzéseket - például a volt kormány állítólagos antiszemita megnyilvánulásait, és a szomszédekkal szembeni követeléseit - sem tartja igaznak Keleti.

A politikus szerint arról van szó, hogy az újabb NATO-bővítés előtt megjelennek olyan vélemények, amelyek a korábban felvett tagországok hiányosságait felnagyítva érvelnek a további bővítés ellen. "A cikkíró valószínűleg nem bővítés-párti" - összegezte véleményét Keleti György.

Magyarország túlvállalt, de elnagyoltak a kritikák

Simicskó István, a Fidesz biztonságpolitikai kabinetjének vezetője az [origo]-nak azt mondta: megdöbbentő, alaptalan vádaskodás a tanulmány nagy része. Szerinte a szerző nem ismeri a magyarországi viszonyokat, térben és időben eltévedt.

A Magyarország balkáni szerepvállalását kritizáló állítások sem megalapozottak, a politikus szerint ugyanis példaértékű volt az ország szerepvállalása, sokszor nagyobb feladatot is elvállalat a magyar hadsereg, mint ami az országtól elvárható lett volna. A cikkben emlegetett extraterritoriális megnyilvánulás a fideszes politikus szerint a státusztörvény félreértelmezése lehet.

Magyarország NATO-beli kötelezettségvállalásaival kapcsolatban azt mondta, hogy valóban vannak a régi NATO-tagokhoz képest elmaradásaink, de ötven évnyi lemaradást nem lehet három év alatt behozni. A beindított haderőreform keretében ugyanakkor már megkezdődött a hadsereg fejlesztése, a felzárkózás a többi NATO-országhoz. Az ellenzéki képviselő szerint néhány kérdésben az ország ugyan túlvállalta magát, de minden tagjelölt ezt teszi. Ráadásul az észak-atlanti szövetség szerepe is állandóan változik, így a tagországokkal szembeni elvárások is. Sokszor még a NATO vezetői sem tudják, milyen irányba kellene fejleszteni a szervezetet.

Simicskó István úgy véli, a cikk hátterében az állhat, hogy az Egyesült Államokban komoly belpolitikai viták zajlanak a prágai NATO-csúcs előtt, ahol az újabb kelet-európai bővítés lesz a téma. A bővítés ellenzőinek lehet érdeke egy ilyen tanulmány megjelentetése - véli a képviselő.

Eörsi Mátyás (SZDSZ), a külügyi bizottság tagja szerint is túlzásokat tartalmaz az amerikai szakértő írása. Az ugyanakkor tény, hogy Magyarország nem teljesítette a belépéskor vállalt kötelezettségei egy részét - mondja. A csatlakozást közvetlenül megelőző utolsó tárgyalásokon az ország már csak reális, teljesíthető kötelezettségeket vállalt magára, de még ezek sem valósultak meg - állítja Eörsi.

A belépés előtt Magyarország a térség egyik legstabilabb állama volt, alapszerződést kötött több szomszédjával is. Később azonban a státusztörvény hatályba lépése feszültséget teremtett, instabillá tette a térséget. Ez állhat a mostani bírálat hátterében, bár Eörsi szerint túlértékelték a státusztörvény jelentőségét. Az is jelentős túlzás a szabad demokorata képviselő szerint, hogy az bármiben is befolyásolná a NATO védelmi képességeit, hogy Magyarország mennyiben teljesíti vállalásait.

A NATO korábban ellentmondóan nyilatkozott Magyarországgal kapcsolatban

Tavaly májusban, a budapesti NATO-csúcson George Robertson NATO-főtitkár hivatalos nyilatkozatában azt mondta, elégedett az ország teljesítményével. Akkor azt mondta, Magyarország katonai integrációja megfelelő ütemben halad.

Robertosn ezt megelőzően is elégedetten beszélt az országról. 1999 novemberében a NATO főtitkára kifejtette, hogy Magyarország a csatlakozás utáni hét hónapban bebizonyította, hogy megbízható szövetségese az atlanti szervezetnek. Emellett elmondta azt is, hogy a koszovói konfliktus is megmutatta, hogy az európai NATO-országoknak nagyobb szerepet kell vállalniuk a szövetségen belül. Szerinte Magyarország jelentős mértékben hozzájárul ahhoz, hogy a NATO a kiszámíthatóság és a stabilitás szigetévé alakul.

2000. decemberében viszont a NATO vezető tisztségviselő kritizálták hazánkat. Az akkori bírálat lényege, hogy túl keveset költünk az ország védelemére, nem teljesítjük kötelezettségvállalásainak. Kifogásolták, hogy a hadsereg az elavult haditechnika cseréjét évekkel elhalasztotta. Néhány hónappal később Wesley Clarck, az észak-atlanti szövetség európai főparancsnoka is bírálta a magyar honvédség 1999-es teljesítményét. A tábornok ugyan elismerően beszélt a haderőreform célkitűzéseiről, de elmondta azt is, hogy a magyar haditechnika elavult, a pilóták túl keveset repülhetnek.