A mezőgazdaság zöldítése

Ez egy vaskos, több mint 700 oldalas dokumentum, melynek a gerincét 10 specifikus cél alkotja, amelyekhez számos úgynevezett intervenció kapcsolódik, melyek a specifikus célok alkalmazásának mikéntjét szabják meg, beleértve a pénzbeli támogatásokat is. Összesen több mint 4 milliárd euróról van szó, ezek megvitatása ennek a cikknek nem célja.

Ez a dokumentum stratégiai, törvény szerint kötelező stratégiai környezeti értékelésnek vetették alá. Ezt az SzTA Tájökológiai Intézete végezte el 2022-ben. A jelen írás ezért éppen a KMP ST néhány környezeti vonatkozását villantja fel.

A környezeti hatásértékelés eredménye alapjában véve pozitív. Megállapította, hogy a KMP ST 3 stratégiai célját helyesen határozták meg. Ezek a klímaváltozásokkal való küzdelem és alkalmazkodás, a természeti erőforrások (levegő, víz, talaj, erdők) védelme és a biológiai sokféleség csökkenésének megakadályozása voltak. Az értékelés ugyanakkor leszögezi, hogy a KMP ST „csak” stratégiai terv, a környezeti hatások azokból a tevékenységekből fognak származni, amelyeket az intervenciók támogatni fognak, tehát ez a stratégiai környezeti értékelés nem helyettesíti az intervenciók által támogatott tevékenységek törvényileg kötelező környezeti hatásvizsgálatát.

Részletekbe való elmélyűlés nélkül elmondható, hogy az egész KMP ST lényegesen támogatja a mezőgazdaság „zöldítését”. Ez érvényes mind az egyenes kifizetésekre – ami minden bejegyzett mezőgazdásznak hektáronként jár (az úgynevezett I. pillér), mind a projekteken alapuló támogatásokra (a II. pillér). Mindkét pilléren belül a környezeti célokra nagy pénzösszeget irányoztak elő. A legnagyobb zöld összegeket az első pillér keretében az úgynevezett ökosémákra tervezték, a második pillérben a vidékfejlesztés címszó alatt rejlő környezeti és klimatikus célokra.

Nagyon fontos eleme a jelenlegi, KMP ST által támogatott intervencióknak a feltételek teljesítése (az úgynevezett kondicionalitások). Ezek lényege, hogy a mezőgazdász akkor kérheti és kapja a támogatást, ha bebiztosítja a területe meghatározott részének meghatározott idejére szóló zöldítését – vagyis kikapcsolását az intenzív gazdálkodás alól, és hogy ezekkel az intézkedésekkel hozzájárul a környezeti célok eléréséhez, mint a vízlefolyás és a talajerózió csökkentése, a felmelegedés és a kiszáradás mérséklése, a biodiverzitás növelése. Ezek közül a megkövetelt intézkedések közül a leggyakoribbak a szántóföldek begyepesítése, a lápok és a tőzeges területek védelme, ütköztető zöld sávok ültetése a folyamok mentén, a szántóföldek növénytakaró nélkül hagyott idejének minimálisra csökkentése, a vetésforgók zöldítése, az olyan növények területének növelése, amelyek lényeges menyiségű nitrogént kötnek, az invazív nem honos növények terjedésének megakadályozása, a tájalkotó elemek megőrzése, az élősövények metszésétől való eltekintés a madarak fészekrakásának és költésének idején, az úgynevezett nem produktív területek növelése stb.

Környezeti szempontból fontos, milyen jellegű parcelákat számíthat be a gazda a nem produktív területbe, hogy megkapja a támogatást a meghatározott projektekre. Ilyenek pl. a folyók mentén telepített bokor- és fasorok, mezsgyék, ugaron hagyott parcellák, élősövények, facsoportok esetleg egyedülálló hagyásfák, kis halastavak, kis mocsarak, patakok, teraszolt parcellák, kőrakások és palánkok. Fontos eleme az ökoséma-támogatások követelményeinek a parcellák maximális nagysága, ami 50 hektárban van megszabva, abból kiindulva, hogy a kissebb, különböző növényekkel borított parcellák és ezek várható határaira telepített bokrok, fasorok, nagyob biológiai és tájdiverzitást eredményeznek.

Ezt pozitívan lehet értékelni. Mit lehet felróni a KMP ST-nek? Elsősorban azt, amit pozitívumként is értékelhetünk: a túlzott részletességet, a nagy terjedelmet. Ez abból adódik, hogy nem egy személy készítette és minden szerző a legjobbat akarta produkálni. És mivel a KPM ST tárgyából és stratégiai céljaiból az adódik, hogy minden mindennel összefügg, nagyon sok az anyagban az átfedés, az ismétlés. Ez természetes, hiszen minden intézkedés, ami a biológiai sokrétűséget hivatott támogatni – egy meghagyott vagy újra kiültetett mezsgye, bokorsor –, ám fékezi a vízlefolyást, a szél erejét, ezáltal a talaj és a tápanyagok lehordását, a vizek szennyezését, a mikroklíma felmelegedését, menedéket és fészkelőhelyet nyújt az élőlényeknek. Ugyanezt az intézkedést – egy bokorsor kiültetését – szorgalmazhatjuk a klímaválozásokhoz való alkalmazkodás céljából, a talajvédelem és a vízminőség miatt is. Ezek az átfedések nem lennének problémák, de zavart okozhatnak a kérvényezők körében, eredményezhetik, hogy ugyanarra az egy effektusra több oldalról is pénzt költenek, de megeshet, hogy más intézkedések kimaradnak a játékból éppen a pénz hiánya miatt. A KMP ST tartalmaz komplex, integrált intervenciókat, mint pl. az ökosémák vagy a tagosítási projektek, amelyek számos részletes intézkedést is lefednek. Ugyanakkor tartalmaz részletes intervenciókat is, mint pl. egyes termékek – burgonya, szőlő, állattartás – anyagi támogatását. Sajnos nem tartalmaz olyan intervenciót sem, amely magába foglalná a rutinszerűen alkalmazott és jogilag támogatott folyamatokat, mint az ökológiai tájtervezés, a LANDEP, az ökológiai stabilitás területi rendszere (ÚSES). Ezek integrált jellegűek, megérdemelnék a támogatást.

Hogy hogyan fog működni a KMP ST alkalmazása, főleg az összetett intervencióknál, megtudjuk a következő években.