A második hullám gazdasági ára

Nem vitás, hogy a világjárvány sokat emlegetett második hulláma átcsapott Európa felett. A nyári napsütést élvezve reménykedtünk, hogy a koronavírus már nem tér vissza olyan erővel, de valahol legbelül tudtuk, hogy ez hiú ábránd. Így most október közepén Európa országainak többségében ismét a számokat figyelik, és a kormányok elkeseredetten próbálják a vírus terjedésének tempóját lassítani. Közép-Európa különösen rossz helyzetben van, az első hullám éllovasai most nem bírnak a koronavírussal. Pedig az európai gazdaságok éppen kezdtek magukhoz térni a hosszú tavaszi sokkból. Ez érvényes a szlovák gazdaságra is, augusztusban az ipari termelés már csak egy hajszállal maradt el az egy évvel ezelőttitől. Ennek köszönhetően a szlovák export is helyreállt, augusztusban ezen a területen a koronavírus hatása már teljesen eltűnt. Jó hírek érkeztek a munkaerőpiacról is, még a reálbérek növekedése is javult valamelyest, a lakossági fogyasztás is visszatért az eredeti szintre, ezt ilyen gyorsan még a nemzeti bank elemzői sem várták.

A hírek azonban megint korlátozásokról szólnak sok európai országban. Iskolák, éttermek, színházak, koncerttermek és sportlétesítmények zárnak be ismét Európa-szerte, a tömegrendezvények már átkerültek a mítoszok világába. Hogy ennél még tovább kell-e menni, azt ebben a pillanatban még senki sem tudja. Tény viszont, hogy egyre több országban kerül elő ismét a tavaszihoz hasonló karanténintézkedések forgatókönyve. A cseh kormány hétfőn azt ajánlotta a lakosságnak, hogy csak dolgozni és bevásárolni mozduljon ki. Nincs ez másképpen Szlovákiában sem, Igor Matovič kormányfő nagyfokú felelősségre és óvatosságra kért minket. Mindezek ellenére a második hullám gazdasági ára egyelőre nem tűnik annyira nagynak, mint az elsőé. A korlátozások a kulcsfontosságú ipari vállalatokat még nem érintik, a beszállítói lánc sem akadozik még. Fontos az is, hogy a megrendelések nagysága is normális szinten mozog, ami azt jelenti, hogy van kinek gyártani. Ez persze korántsem jelenti azt, hogy a gazdaság helyzete teljesen felhőtlen.

A kormány által bevezetett korlátozások elsőnek a kultúrát és a sportot kényszerítették térdre ismét, ehhez jön csütörtöktől a vendéglátóipar, a wellness- és fitneszszektor.

Akik ezeken a területeken dolgoznak, még a tavaszi első hullámot sem heverték ki teljesen, és most bizonytalan időre újra be kell zárniuk. Ha valamit tanultunk az első hullámból, az az, hogy ezeknek a vállalkozóknak gyors és hathatós segítségre van szükségük. Hónapokig azt hallgattuk, hogy a nyomtatványok, a kérvényezés bonyolult és az anyagi segítség csak lassan csordogál.

Most itt a lehetősége, hogy a kormány megmutassa, mennyire sikerült kiküszöbölni a hibákat, és nem történik meg, hogy karácsony táján a pénzügyileg kimerült vállalkozók tömegesen dobják be a törülközőt.

A jelenlegi gazdasági előrejelzésekben visszatérő fogalom a nagyfokú bizonytalanság. Nehéz megsaccolni, hogy mennyivel emelkedik a fertőzöttek száma, és mikor várható valamelyik tesztelés alatt álló vakcina reális bevetése. A globális gazdasági helyzet különösen bonyolult, a Nemzetközi Valutaalap várhatóan tovább rontja a világgazdaság kilátásait az e héten megjelenő prognózisában. Ennek a globális válságnak komoly ára van, a Világbank számításai szerint világszerte akár 100 millió ember süllyedhet extrém szegénységbe. A kormányok többsége két fronton harcol, amikor próbálja a járvány terjedési sebességét csökkenteni úgy, hogy az intézkedések gazdasági ára még elviselhető legyen. Reménykedjünk, hogy ez elég lesz, és nem áll le az élet ismét úgy, mint tavasszal.