A magyar pártok kudarca

A magyar pártok ezúttal egyetlen mandátumot sem szereztek, az MKP ugyan feltehetően csak néhány száz szavazattal maradt le a mandátumról, a Híd viszont mélyen a küszöb alatt végzett, az öt évvel korábbi eredményének alig a felét érte el. Vagyis a következő öt évben nem lesz szlovákiai magyar képviselő a strasbourgi testületben.
Először a pozitívumok: Szlovákiából a liberális Progresszív Szlovákia/Spolu koalíció küldheti a legtöbb képviselőt Strasbourgba: 20 százalék feletti eredménnyel megnyerte az EP-választást. A PS/Spolu ezzel megtörte a Smer 2006 óta tartó győzelmi sorozatát olyan választáson, amikor országos pártlistákra voksolnak a választók. A Smer fogyása már néhány évvel ezelőtt elkezdődött, elvesztette a megyei választásokat és meggyengült a helyi önkormányzati választáson is, elvesztett két köztársaságielnök-választást, de az országos listával eddig még mindig nyerni tudott. Ugyan a 20 százalékos részvételt hozó EP-választást nem lehet a 60 százalékos részvétel mellett zajló parlamenti választáshoz hasonlítani, de az eredmény azt mutatja, hogy a Smer lejtmenete egyre gyorsul. Ráadásul egy parlamenten kívüli formáció tudta legyőzni, amely még nincs két éves, és tavaly év végén csak néhány százalékos támogatottságot mértek neki. Külön öröm, hogy nem egy szélsőséges/populista párt gyűrte le a Smert, hanem egy komoly, európai programmal rendelkező liberális párt.
Pozitívumnak számít az egyemberes pártok és az SNS gyengülése is. Az OĽaNO éppen csak átlépte a bejutáshoz szükséges küszöböt, Boris Kollár pártja pedig mélyen 5 százalék alatt végzett. Andrej Danko az oroszbarát, Putyint éltető politikájával elérte, hogy unióellenes választói inkább otthon maradjanak vagy az SNS-nél még unióellenesebb Kotlebáékra adják voksukat. 
Ezzel elértünk az egyik legnagyobb negatívumhoz: Kotleba és pártja az európai parlamenti választáson a harmadik helyet szerezte meg. Eredményük a 2014-eshez hasonlítva igazán megdöbbentő, akkor ugyanis még csak 1,73 százalékot, összesen 9749 voksot sikerült szerezniük. A 12,1 százalék ezzel együtt nem meglepetés, hiszen a ĽSNS a 2016-os parlamenti választáson 8 százalék feletti eredményt ért el, sőt, most egyes felmérések még ennél is nagyobb támogatást mutattak a neonáci pártnak.
A másik negatívum a szlovákiai magyar pártok kudarca. 

Az utóbbi hetek eseményeit – főleg a „himnusztörvény” körüli bénázást – tekintve a Híd rendkívül gyenge eredménye talán nem is annyira meglepő.

A párt várható vereségét előre jelezte Bugár Béla szereplése is a köztársaságielnök-választáson, és nem segítette a jobb eredmény elérését, hogy a tényleges kampányt csak május elején kezdte a párt. Lemaradt viszont a mandátumról – igaz, a nem hivatalos eredmények alapján csak hajszállal – az MKP is, amely az EP-választáson öt évvel ezelőtt is jobban teljesített, mint a Híd. 

Ha hozzászámítjuk, hogy a Csáky–Berényi páros építhetett a Fidesz rendkívül durva „migránskampányára”, amely a magyar állami és Fidesz-média közvetítésével a szlovákiai magyar háztartásokban is markánsan jelen van, akkor a párt kicsit sem büszkélkedhet az eredménnyel.

A két párt összesített eredménye 5 éve 12,36 százalék volt (6,53% MKP+5,83% Híd), szemben a jelenlegi 7,56-tal. Még ha a Híd korábbi szlovák támogatóit leszámítjuk is, akkor is azt látjuk, hogy az MKP nem tudja megszólítani azokat a magyarokat, akik a Smerrel és az SNS-szel való három év kormányzás után elfordultak a Hídtól. A választási kudarc komoly figyelmeztetés mindkét párt vezetésének, amit figyelembe kell venniük a jövőre esedékes parlamenti választás előtt.