Nyáron Magyarország, Szlovákia, Csehország lakói megindulnak a tengerpartok felé.
A körbezártak
A vállalkozóbb kedvűek akár északra, a német és lengyel part felé, míg mások az Adriai-tengerhez mennek, az olasz, horvát vagy szlovén szakaszok egész közel vannak. Ritkán gondolkozunk el azon, hogy csupán a világ országainak egynegyede, egész pontosan 49 ország az, amely nem rendelkezik tengeri kijárattal. Ez pedig egy mentalitást alakító tényező. Az angol kifejezés úgy szól, hogy „landlocked”, szabad fordításban úgy is mondhatnánk, hogy „földbezárt”. Hivatalosan inkább azt mondhatnánk, hogy ezek az országok körbezártak, mivel kizárólag más országok veszik őket körül, nincs elérésük a szabad vizekre.
A tengeri kikötő évszázadokig meghatározóan befolyásolta egy-egy nemzet történelmét, hiszen a kereskedelemtől a gyarmatosításig ezek biztosították a stratégiai pontokat a nemzetközi kapcsolatokban. Manapság persze lehet repkedni, de még ma is kisebb kapacitású egy reptér, mint akár egy kisebb kikötő.
Valószínűleg nehéz nekünk, körbezárt országok lakóinak megérteni, hogy mit jelent a hajózás a nemzetkarakterben. Az egyéni gondolkodásban.
Abban, ahogy évszázadokon át ott a „kijárat”, lehet menni, hajózni, felfedezni, kereskedni. Másokat egész messze megismerni. Barátkozni a végtelennel és a horizonttal.
A tengeri kijárat stratégiai kérdés. Bolíviától Chile vette el két háború során. Magyarország Trianonnal veszítette el, Ausztriával együtt. Az oroszok ölre mentek az ukránokkal a szevasztopoli katonai kikötőért, hogy az a kezükben maradhasson. Korridorok és kijárási jogok képezik vita tárgyát nemzetek közt, hogy a másikat a vízhez engedjék. Nem szólva arról, hogy még a horvát és szlovén barátaink is az előttük fekvő tenger felosztásáról vitatkoznak.
Kardinális kérdés. Most pedig fordítsuk meg gondolatban a dolgot, úgy még jobban kirajzolódik a kontraszt. Míg egyes országok kizárólag más országok által vannak körbevéve a kontinensek belsejében, addig létezik egy jó pár szigetország. Felénk ez az Egyesült Királyság, de ott van Málta, Ciprus, Új-Zéland vagy a kontinenst kitevő Ausztrália, és arrafelé hosszan sorolhatnánk Japánnal bezárólag. Mennyire más lehet az a gondolkodás, amikor nem hol harcos, hol barátságos népek veszik körbe az országunkat, hanem egyszerűen a víz. Ahol a hajózás létkérdés. A tengeri biztonságon és a tenger ismeretén múlhat a nemzet sorsa.
A nyári utazások közben izgalmas lehet megfigyelni a különbségeket a körbezárt és a tengeri országok gondolkodása közt. Csak úgy, tét nélkül, a kíváncsiság végett.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.