A Halálcsillag szívében

Ami vasárnapról hétfőre virradóra történt a magyar közszolgálati televízió székházában, az jól mutatja, hogyan működik az évi 80 milliárd forint közpénzből fenntartott állami álhírgyár. 

De ne siessünk, kezdjük a vasárnap délutánnal. Múlt szerda óta a negyedik tüntetés zajlott a botrányos körülmények között elfogadott túlóratörvény és a közigazgatási bíróságok ellen, valamint a szabad oktatás mellett. A köztévé sokáig egyáltalán nem adott hírt a demonstrációról – egyébként az MTI sem, az is inkább Brüsszellel foglalkozott – , aztán nyilván megszületett a tálalási stratégia, úgyhogy leadták néhány ellenzéki politikus beszédét, majd egy „házi” elemző elmagyarázta, hogy ez a megmozdulás része egy Soros György által koordinált európai folyamatnak – több országban próbálnak nyomást gyakorolni a migrációellenes kormányokra. 
 

Az M1 csatorna nézettsége valószínűleg az egekbe szökött vasárnap éjjel. Sokan vártuk, hogy vajon beengedik-e a hírstúdióba azt a 11 ellenzéki parlamenti képviselőt, illetve két EP-képviselőt, akik szerették volna beolvasni öt pontból álló petíciójukat. Erről azonban egészen 22.30-ig szó sem esett a csatorna hírblokkjaiban, aztán annyit közöltek a nézőkkel, hogy a Kossuth téri tüntetés 19 órakor hivatalosan véget ért, majd „néhány százan” az MTVA-székház elé vonultak, és „néhány ellenzéki parlamenti képviselő behatolt a székházba”. Azt, hogy hányan és miért, elfelejtették elmondani. (De még így is tájékozottabbak voltak az M1 nézői, mint például a Magyar Idők honlapjának olvasói, akik még tegnap reggel is úgy tudták, hogy vasárnap 19 órakor véget ért a tüntetés).

Az okostelefonok korában szerencsére már élő közvetítéseket is nézhetünk a Facebookon, és Szél Bernadett parlamenti képviselőnek köszönhetően néztünk is, elég sokan, még Ausztráliában is. Ami az álhírgyár székházában történt, az egyszerre volt kalandfilm és krimi.

A biztonsági őrök először beszorították a képviselőket egy helyiségbe, majd miután ott lepakoltak, kiengedték őket. A személyes holmijukat (táskák, telefonok, tárcák, kabátok) nem kapták vissza. Aztán egyiküket, Hadházy Ákost leteperték a biztonságiak, mint valami veszélyes bűnözőt, csupán azért, mert mondandója volt. 

Ennek a 13 politikusnak a pártjaira listán összesen két és fél millióan voksoltak az idei országgyűlési választásokon, vagyis a magyar választók 43 százalékát képviselik. 

És egész éjjel egyetlen felelős döntéshozó sem állt szóba velük az épületben, ahonnét reggel kettőt közülük szó szerint kilökdöstek. 

Egy normális köztévében szerda óta már valamennyien elmondhatták volna, mi zavarja őket, azaz behívták volna őket vitázni. Az M1 hírcsatorna által felépített párhuzamos valóságba azonban ez nem fér bele. 

De még az a nagyjából három perc sem, amely alatt beolvasták volna az említett petíciót. Ehelyett hosszú órákon át huzavona zajlott a facebookozók szeme láttára.

„Itt vagyunk, a Halálcsillag szívében. Nem volt könnyű eljutni idáig” – mondta a Star Wars-rajongóknak Hadházy a hírstúdió kulcsra zárt ajtaja előtt (a bent lévők sem tudtak kijönni, valaki nyilván úgy gondolta, inkább maradjanak ők odabent, minthogy bejussanak a valós hírek).

Most mindkét fél beperli a másikat. Az MTVA szerint a behatolók megzavarták egy közérdekű üzem működését, a képviselők pedig úgy érzik, akadályozva voltak munkájukban.

Olyan ez, mint egy Kafka-novella, bár nem biztos, hogy Kafkának eszébe jutott volna ilyen történet. Hiába, a legjobb tragikomédiákat az élet írja. Nem kétséges, hogy a politikusok Facebook-videói politikatörténeti jelentőségűek. Látképet kínálnak a magyar közmédia működéséről, ahol a hatalom szó szerint bármit megtehet.