Vélemény

A filozófus, aki átúszott a halhatatlanságba

90 éves volt. Mondhatnánk, szép kor. És az ő esetében gazdag élet is. Hiszen ha van/volt magyar gondolkodó, akit számon tart a nemzetközi filozófiai közélet, akkor volt mesterén, Lukács Györgyön kívül ő az egyetlen.
Mészáros András

2019. július 23. 12:46

Heller Ágnes - MTI-felvétel

Ki mondhatja/mondhatta el magáról, hogy élete utolsó harmadában nemcsak jelentős filozófiai kongresszusok meghívott előadója a világ minden táján, hanem a munkássága ezeknek a találkozóknak a témája is? Ki az, akinek a személye és véleménye ebben az érett korban is irritálja/irritálta a hatalmaskodók határtalan egóját?

És ki az, akire mindenki, aki legalább egyszer elbeszélgetett vele, és aki elolvasta valamelyik művét, nem nézne fel? És ki az, aki nem csodálta volna végtelen energiáját, testi és szellemi mozgékonyságát? Mindannyian, akik ismertük, hallgatólagosan megegyeztünk abban, hogy Ági halhatatlan. Ez a hitünk pénteken megroppant. Mégis, bár ez szinte helytelennek tűnik, valamifajta áhítat fogott el. Hiszen a távozása nem volt mindennapi. Ő elutasította Kháron ladikját, és átúszott a túlpartra. Sajnos, ez a túlpart már nem evilági, hanem transzcendens. De van más fogódzója egy filozófusnak, mint a transzcendencia? 

Hellerhez fűződik az a „filozófusper” is, amelyet a független kritikai gondolkodást elfogadni képtelen NER-rendszer indított el néhány évvel ezelőtt, és amelyik jelenleg az MTA kutatóhálózatának – azon belül is ki nem mondott célként a Filozófiai Intézet – szétveréséhez vezet/vezetett. A hatalom Heller Ágnessel szembeni averziójához alighanem hozzájárult az a személyi attitűd is, amely Ági gyermekkorában, az édesapja által esténként felolvasott Arany János-ballada tanulságaként rögzült: Sosem mondjuk, hogy éljen Edward. Az ausztráliai majd pedig USA-beli egyetemi korszak alatt aztán Heller Ágnes végleg szakított azzal a meggyőződésével, hogy lehetséges valamiféle „Nagy Elbeszélésre” felfűzni az etikai elméletet, és egy másfajta antropológiai, etikai felfogáshoz közelített, amelynek a hátterében ott található a hermeneutikai diskurzus, valamint a szókratészi erkölcsfelfogás, miszerint tisztességes embernek lenni annyit jelent, hogy inkább választjuk a rossz elszenvedését, mint megtételét. 

Engedtessék meg nekem a személyes hangnem. Heller Ágnes műveit, ezek közül és főként a Mindennapi élet-et közvetlenül az egyetem elvégzése után olvastam, és rendkívüli módon hatott a gondolkodásomra. Vele személyesen csak 1992-ben találkoztam, de azóta baráti kapcsolat fűzött hozzá. Kétszer is meghívtam Pozsonyba. Először Fehér Ferenccel együtt tartottak előadást a SZTA Filozófiai Intézetében, másodszor pedig a Comenius Egyetemre jött el. Mindkét alkalommal hosszan beszélgettünk, és ezek nagyon mély benyomást tettek rám. Ági lenyűgöző személyiség volt, óriási tudással és kristálytiszta logikával. Aki vele találkozott, az a Filozófussal találkozott, mint amilyen Szókratész is volt. Heller Ágnes a saját élettörténetét végiggondolva a szabadság és a választás mellett nagy szerepet tulajdonított a véletlennek is, amiből a személyes döntések nyomán kialakul az ember sorsa. A halála is ilyen véletlen, de éppen ezért sorsszerű . 

Kedves Ági, nyugodj békében!

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik. Egyben felhívjuk figyelmüket, hogy a kommentekhez tartozó IP címeket a rendszer elraktározza.

Önnek ajánljuk

A PS magyar platformja

A legjobb idővel került a döntőbe a szlovákiai kajak négyes

Bugár Béla videóban magyarázza a találkozását Kočnerral

Csak a hulladékelhordást bíznák külsős cégre Párkányban

Gelle csak magára számíthatott, de így is olimpiai kvótát szerzett

Vonzóbbá tennék 
a felsőoktatást

Legfrissebb galériák
Olvasta már?