A Duna napjai

Az Esztergomot Párkánnyal öszszekötő Mária Valéria híd a magyar– szlovák kapcsolatok egyik jelképe volt, már évtizedekkel ezelőtt is. Akkor a torzóként álló, felrobbantott hídpillérek azt üzenték: hiába a szocialista blokkon belüli „örök és megbonthatatlan barátság”, az elvileg szövetséges országok egymástól is elzárkóztak, egymással szemben is vasfüggönyt emeltek. 

A vasfüggöny-életérzés csak lassan és fokozatosan kezdett eltűnni a hétköznapokból: a határellenőrzés megszűnt, a Mária Valéria híd újjáépült, és valamiféle tradíciója is kialakult a túloldalra való kirándulásnak – akár bevásárlás, étterembe járás vagy strandfürdőzés céljából. A strandfürdők viszont önmagukban is jól példázzák, hogy a Duna két oldalán nem teljes az összhang: a párkányi és az esztergomi aquapark fejlesztésébe óriási energiát öltek, hogy egymástól kőhajításnyira próbáljanak nyereségesen működni. 

Pedig nyilvánvalóan nagy igény van Esztergom és Párkány életének összhangba hozására, és óriási lehetőségek lennének abban, ha a két város amolyan twin-cityként összenőne. A mostani Duna-napok egy ilyen ikervárosi lét érzetét próbálják meg kialakítani, kulturális programokkal, idegenvezetéssel, és olyan szakmai programokkal, amelyek már most szolgálnak némi hasznos tapasztalattal. Ilyen például az, hogy a civil szervezetek nélkül szinte lehetetlen a cross-border kezdeményezéseket sikerre vinni: a civilek rendelkeznek a határon való átjárkálás rugalmasságával, hogy egyszerre két oldalon tudjanak szervezkedni. A mostani eseménynek is az egyik főszervezője az a Kortárs Építészeti Központ (KÉK), ami Budapesten már több urbanisztikai projektet sikerre vitt, és amelynek olyan kihívásokat kell a szervezéskor megoldania, mint a párkányi vasútállomásra érkezők Esztergomba szállítása. 

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem által szervezett szakmai programokon sok szó esett arról is, hogy a Dunahasznosításának stratégiáját nem lehet csak az önkormányzatoktól várni, ahhoz a bürokrácia minden szintjének érintkeznie kell egymással, és ezen a téren igencsak elkélnek a döntéshozók által sokszor lenézett hatástanulmányok. 

Érdemes lenne-e például a Budapestről induló közhajóforgalomnak Párkányban is kikötnie? Hogyan profitálhat Párkány Esztergom turisztikai vonzerejéből. Hogyan lehet hasznára Esztergomnak az, hogy az északi parti város közvetlen összeköttetésben van Pozsonnyal? 

A műegyetem a Duna-partok hasznosítását kutatva egyébként egy hat országot átfogó konzorciumot vezet, uniós támogatással. A kutatás mellett turisztikai termékek is készülnek, például olyan audioguideok, amik a két partot összekötik egymással; vagy olyan hagyományteremtő szándékú városi programok, mint most a Duna-napok. Úgyhogy aki ma már nem tud csatlakozni, remélhetőleg jövőre vagy két év múlva kilátogathat, de akkor a mostani kezdeményezők reményei szerint már lehet, hogy inkább helyi civilek kezében lesz a szervezés.